A marseille-i származású, de Antibes-ban tréningező, huszonnégy éves fiatalember későn érő típus. Vegyesúszóként kezdte, edzője néhány év után azonban rábeszélte, hogy koncentráljon a gyorsra. Az athéni olimpia előtt megbetegedett, ezért nem vehetett részt a játékokon. A budapesti Európa-bajnokságon hetedik lett 100 m gyorson, a tavalyi, melbourne-i vb-n viszont lemaradt a döntőről. Ugyanakkor a múlt évben már világraszóló eredményt ért el százon, de eindhoveni produkcióit senki - ő maga sem - sem várta. Az utóbbi egy esztendőben mindenesetre hét kiló izmot szedett fel a csaknem kétméteres szőke sportoló, aki technikailag és fejben is "összerakta" magát. Az 50 és a 100 méteres gyorsúszás megnyerése után a versenytársak némelyike - és a sajtó - "természetesen" megtalálta a franciát: legnagyobb ellenfeleinek egyike, az olasz Magnini például úgy nyilatkozott, hogy "Alain rálelt a jó vitaminokra". E kijelentését később viccnek nyilvánította, de több szakember osztja az olasz sprinter gyanúját Bernard szupergyors fejlődésével kapcsolatban. Franck Esposito, a volt kiváló úszó, az antibes-i klub vezetője visszautasította a vádakat, az ellenfelek irigykedésének tulajdonítva azokat.

A legfrissebb hírek szerint Bernard már nemcsak az úszásról nyilvánul meg: a legnagyobb francia tévécsatorna híradójában némiképp váratlanul kijelentette, hogy "a pekingi olimpia bojkottja erős üzenet lenne a politikusok felé".

Egy későn érő típus: Alain Bernard