Akár meg is szüntetné a honi lóversenysportot az állam - legalábbis ez derül ki azokból a Népszabadság által megismert dokumentumokból, amely a kudarccal végződött privatizáció utáni lehetőségeket taglalja. Az évek óta súlyos veszteségeket produkáló Nemzeti Lóverseny (NL) Kft. és a Magyar Lóversenyfogadást Szervező (MLSZ) Kft. minden jel szerint csak kolonc az állam nyakán. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nél elkészült "tervgyűjteményt" ismereteink szerint a Pénzügyminisztérium számára is megküldték.

Ebben - többi között - szerepel egy olyan elképzelés, amely a jelenlegi keretek között lényegében megszüntetné honi lóversenyeztetést. E szerint az NL Kft.-t és a MLSZ Kft.-t végelszámolással egyszerűen megszüntetnék. Esetleg - alternatívaként - megkötések nélküli magánosítási eljárást folytatnának. (Ekkor a vevőnek nem lenne kötelező folytatnia a lóversenyeztetést - így voltaképp csak a cégekhez tartozó ingatlant adnák el, egy meglehetősen egyszerű eljárásban, akár a lóversenyzés korábbi megszüntetése mellett.) A dokumentum szerint a lóversenyzés megszüntetésével jutna az állam a lehető legmagasabb bevételhez. A Kincsem Park értékét ugyanis közel 20 milliárd forintban határozta meg a lóverseny-privatizációs vagyonértékelés (de állítólag született 50 milliárd feletti becslés is). Vagyis ha csak az ingatlant adnák el, önmagában, nagyobb összegre tehetnének szert, mint amit az állam a lóversenyeztető cégek értékesítéséből remélhet.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy "egy ilyen döntés nehezen kommunikálható, ezáltal kétségbe vonhatóvá válik az eddigi beruházások indokoltsága, illetve a hazai lóversenyhagyományok fennmaradása sem biztosított". A "jelentés" hangsúlyozza: ez a verzió mindenképpen teljes kormánykoncepció-váltást, új kormánydöntést igényel. Szakmai körök szerint ha ezt a javaslatot fogadnák el, akkor 1200, versenyeken induló ló válna fölöslegessé az országban.

A másik három javaslat közül egy aligha nevezhető érdeminek. Ebben ugyanis az állam szerepvállalásának fenntartása szerepel. Pedig a lóversenyeztetésen évről évre keletkező veszteségektől és az emiatt ugyancsak évről évre szükségessé váló tulajdonosi kölcsöntől, valamint a lóverseny jelentette nyűgtől már boldogan szabadulna a vagyonkezelő. (Információnk szerint az NL Kft. február elején jelezte: márciusra 200 millió forint fölé emelkedik a nyolc napon belül esedékes kötelezettségállománya. Emiatt az állami tulajdonos újabb 350 millió forintos kamatmentes kölcsön folyósításáról döntött.) Az MNV sem kardoskodik e megoldás mellett. Kifejtik, hogy ugyan a lóversenyeztetés hagyományainak hosszú távú fennmaradását állami garanciák biztosítanák, ám a reorganizációval sem feltétlenül érhető el jelentős költségcsökkenés rövid távon. Ráadásul a mostani költségvetési helyzetben kétséges a megfelelő mértékű további állami pénzek biztosítása, ami így az egész tervet megkérdőjelezi. Ám ha adnának is pénzt, szükség lenne a versenynapok és a -díjak csökkentésére is, amit lapunknak név nélkül nyilatkozó lótulajdonosok elfogadhatatlannak tartanak.

A további két elképzelés a privatizáció újbóli kiírásáról szól. Az egyik esetben lényegében változtatás nélkül jelenne meg a pályázat, míg a másik terv szerint jóval később, mert "az eredménytelenségre vezető okokat ki kellene küszöbölni". Ez viszont időigényes, és további nem kívánt finanszírozási kötelezettségeket jelentene a tulajdonos számára - hangsúlyozzák -, ami ezt a víziót is bizonytalanná teszi. Mindkét esetben megemlítik, hogy bármennyire is a nagy igyekezet: semmilyen garancia nincs az érdeklődők tényleges részvételére. (Lapunknak az NL Kft. részéről és kormányzati körökből azonban úgy nyilatkoztak: komoly érdeklődés lenne egy új pályázat iránt.) Az mindenesetre egy eltolt eljárás esetén előrelépést jelentene, ha "olyan kockázati tényezőket, mint az ingatlan jogi státusa, rendeznének".

Verseny a Kincsem Parkban. Nem lesz befutó?