Téved, aki azt hiszi, Fellini álmot vitt a vászonra. A Róma című film híres metróépítési jelenete - amikor az óriási fúrófej föld alatti római villa falát töri át, és az évezredes múltba belépők szeme láttára porladnak szét festmények -, 2008-as valóság. A római
C metró építése lassan halad, állandóan beleütközik valamibe: mozaik, szennycsatorna, ókori villa miatt állítja le a munkákat a metróvonalat szüntelenül módosítani akaró műemlékvédelem, és nem a 30 méter mélyen haladó alagúttal van a baj, hanem a 8 méteres, úgynevezett régészeti rétegen áthaladó szellőzőcsatornákkal és az állomások kijárataival. Igaz, a B metró is a Colosseumnál jár, ahol naponta autók és robogók ezrei öntik a füstöt a világörökségnek számító romokra.

Az is téved, aki azt hiszi, csak az aszfalt alatt van még valami, és az antik Róma szívében már nincs mit keresni. A Forum Romanum egyik cloacájában hatalmas, márványból faragott Constantinus-fejet találtak: jóval a császár halála után kötelet kötöttek rá, és végigvonszolták a szennytől eldugult és így megtisztított csatornán. Tavaly novemberben azt hitték, barlang tátong a Palatinus alatt, de a mélybe leengedett kamera gyönyörű mozaikos kupolát fedett fel. A legendás Lupercálra sikerült rátalálni, ahol a nőstényfarkas az ikreket szoptatta. (Szonda nélkül, fáklyával a kezében, Michelangelo hasonlóképpen ereszkedett le egy dombbal arrébb a tőle is kezdetben barlangnak hitt Néró-féle Aranypalotába, ahonnan a Laokoón-szobrot vitték át a Vatikánba).

Ennyi kincs között nehéz még szebbet találni, a nemrég megnyílt Augustus-ház mégis unikum. A kétemeletes rezidencia semmiben sem különbözik egy mai háztól: bejárat, folyosó, nappali, dolgozószoba, udvar... A differenciát a Kr. e. I. századi freskók jelentik. A tűzvörös árnyalatai, a sárga építészeti elemek utánzata, a hamis oszlopok, a madarakkal és virágfüzérrel díszített motívumok a szakértők szerint az egyiptomi hódításból hazatért Augustusszal Rómába érkezett, ismeretlen alexandriai művész alkotása. Freskót Pompejiben és máshol is látni (csodálatosakat a Termini pályaudvar melletti nemzeti múzeumban is), egyedülálló viszont az a tudat, hogy Augustus házának falait előttünk csak a régészek és restaurátorok látták. Úgy állunk a kétezer éves festményekkel szemben, mint a filmbeli metróépítők. Ráadásul a szűk létszámú, ötfős csoportok miatt a miénknek tűnik az egész palota. Ezért az élményért 11 eurót kell fizetni (és a jegy a Palatinusra és a Colosseumba is érvényes), a március 25-én kezdődött kulturális héten pedig ingyenes a belépés. Nyitva reggel fél kilenctől (hétfőn fél tizenegytől) naplemente előtt egy óráig. Ha nem száraz az idő, sártaposó cipőben menjünk.

A palotát egyébként már negyven éve feltárták, de a helyreállításhoz szükséges másfél millió eurót csak mostanra sikerült összeszedni. Arról már nem is beszélve, hogy a freskók ezernyi darab, milliméteres puzzle-töredékeit úgy kellett összeragasztgatni. Róma összes emléke finanszírozásért kiált: 2007-ben 4580000 látogató taposott végig a Forumon, az idén egymillióval több turistát várnak. Pénzbe kerül az ásatás, a konzerválás, az őrzés is. A Colosseum omladozik, van olyan fala, amelyet apránként olaszok és külföldiek visznek el emlékbe, vagy szétvésik azzal a felirattal, hogy ők is itt jártak. A 99-ben megnyitott Aranypalotát 2005 végén zárták le, és azóta ötmillió euró sem volt elegendő az újranyitáshoz. Ez Róma, ahol a csendőrség műemlékvédelmi csoportja idén februárban, hat lakásban tartott házkutatás során 613 régészeti leletet talált, közöttük az ókori Róma márványba vésett térképének egy darabját. Egy műkereskedő (műkincscsempész) ügyvéd irodájának az ajtaját támasztotta ki, nehogy becsapja a huzat.

A freskókat korábban csak régészek és restaurátorok láthatták