Vészesen közeleg a bukaresti NATO-csúcs, ahol a tervek szerint Horvátországot, Albániát és Macedóniát meghívnák az atlanti szervezetbe. A szép tervet megtorpedózhatja Athén, amely megvétózná a meghívást, amennyiben hivatalos nevén a "Macedón Köztársaságot" hívnák meg. Görögország - valamint az ENSZ és az EU - a balkáni államot, "Macedónia, volt jugoszláv köztársaság" elnevezéssel ismeri el.
Macedónia - minek nevezzelek?
Eközben a világ államainak többsége (Magyarország is) a köztársaságot az általa használt néven fogadja el. Görögország arra hivatkozik, hogy északi tartományának neve szintén Macedonia. A szláv-albán népességű állam neve - vélik a görögök - területi igényeket sugall.
Sajátos, hogy miközben Szkopje történelmi-nyelvi vitája Bulgáriával abbamaradt, most Athén a fő ellenfél. A bolgárok a macedón nyelvet a bolgár egy dialektusának tartják, s a két ország történetét pedig a tizenkilencedik század közepéig azonosnak, illetve közösnek. Tény, hogy a hajdani Ottomán Birodalomnak e régiója az első Balkán-háborúig soknemzetiségű és sokvallású vidék volt, a nemzetté válás pedig az egész térségben meglehetősen megkésett folyamat. Macedónia állami rendszert és standardizált nyelvet Tito Jugoszláviájában kapott, függetlenséget pedig a szövetség széthullása után.
Matthew Nimetz, az ENSZ által megbízott közvetítő kedden New Yorkban a két ország ENSZ-nagykövetének tett javaslatot "kölcsönösen elfogadható névre". Állítólag azt javasolta, hogy ez legyen: "Macedón Köztársaság - Szkopje". Ezt egyébként már korábban is javasolták a görögök. Azt is indítványozták, hogy az országot hívják "Szláv Macedóniának". A megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón Nimetz elismerte, hogy a görög és a macedón kormány javaslatai továbbra is különbözőek, nincs egyetértés a mindkét országnak megfelelő országnév ügyében. Állítólag korábban azt javasolta, hogy a szláv-albán lakosságú államot nevezzék Felső-Macedónia vagy Új Macedónia Köztársaságnak. Ez sem jött be. Ahogy a februári ötlete sem volt sikeres. Akkor azt javasolta, hogy Macedóniának legyen két neve: az egyik belső használatra és egyes országokkal való kapcsolattartásra, a másik a nemzetközi alkalmazásra az ország polgárainak útlevelén szolgálna.
A tegnapi szkopjei lapok arról írnak, hogy az országban "erőre kap az euroszkepticizmus", és az emberek már nem is lelkesednek annyira a NATO-ért. Ez - vélik - nem éri meg a nemzeti identitás követelt csorbítását. Pedig hajlandók ők az engedményekre. Az ország külügyminisztere, Antonio Milososzki például újszülött fiát Dávidnak kereszteltette. Eredetileg Alekszandr lett volna - de mint mondta görög kolléganőjének - nem akarta ezzel is Athént provokálni.
