Mind több kórházban alakítanak ki helikopter-leszállópályát azért, hogy fogadhassák a betegeket, sérülteket szállító gépeket. Nagy szükség van ezekre a beruházásokra: jelenleg ugyanis az ország 147 kórháza közül csak 35 helyen szállhatnak le az intézmény területén a mentőhelikopterek.
Mentőhelikopterek a búzatáblán
Helikopter-leszállópályát adtak át az elmúlt napokban Zalaegerszegen, a megyei kórházban. Az intézmény új épületszárnyának tetején kialakított miniatűr reptér fűthető, így télen is használható. Korszerű megoldásnak számít az is, hogy a leszállóhely gumibakokon áll, így a gép érkezése, felszállása nem kelt rezgéseket az épületben, aminek ablakait hangszigetelték, ezért a betegeket még a helikopter rotorjának zúgása sem zavarja. Az új leszállópálya könynyebbséget jelent a pilótának, mivel az épület tetején semmiféle akadályba nem ütközhet a gép, így kevésbé kockázatos a landolás és a felszállás. A beruházás legnagyobb előnye: a kórház területén kialakított leszállóhely átadásával jelentősen csökkenthető a betegszállítás ideje. Korábban ugyanis a város határában szállt le a helikopter, így onnan még mentőautóval kellett továbbvinni a pácienseket. Mivel ma már a kórház tetején leszálló géptől hordágyon vihetik a megfelelő osztályra, esetleg a műtőbe a sérülteket, 15-20 perccel csökkenthették a betegszállítás idejét.
- Jelenleg az ország 147 kórháza közül 35 helyszínen van olyan leszállópálya, ahonnan a zalaegerszegihez hasonlóan csupán néhány percre vagy - ahogyan a szakmában nevezik - "hordágytolásnyi" távolságra van a megfelelő ellátást biztosító részleg - mondta érdeklődésünkre Túri Péter, a mentőhelikoptereket működtető Légimentő Kht. vezetője, s hozzátette: - A többi intézmény esetében csak az épülettől kilométerekre, városszéli mezőgazdasági területeken, búzatáblán, sportpályákon tudnak leszállni a helikopterek. Ezekben az esetekben pedig mentőautóval kell szállítani a beteget a gép és a kórház között, ami időveszteséget okoz.
Az elmúlt két évben egyre több kórházban ismerték fel a leszállóhelyek megépítésének a szükségességét s teremtették elő a beruházáshoz szükséges fedezetet. A közelmúltban készült el például - a már említett zalaegerszegin kívül - Szombathelyen és Hatvanban a leszállóhely, s már tervezés alatt van egyebek mellett a karcagi, valamint a salgótarjáni beruházás. Túri Péter kitért ugyanakkor arra is: akadnak olyan kórházak, ahol nagy szükség lenne a leszállóhelyre, ám még a beruházás-előkészítés sem kezdődött el. A dunaújvárosi, az egri, a kaposvári s a fővárosi Heim Pál Gyermekkórház sem szerepel még jó ideig a légi mentők térképein.
Túri Péter kérdésünkre válaszolva elmondta: nem csak a jól felszerelt sürgősségi osztályokkal rendelkező kórházaknál lenne szükség leszállóhelyre. A mentőhelikopterek ugyanis nem mindig baleseti sérülteket szállítanak. A szakember példaként említette: gyakran előfordul, hogy egy kisebb, városi kórházban ápolt beteg állapota válságosra fordul, ezért helikopterrel kell őt minél hamarabb egy jól felszerelt intézménybe szállítani. Vagyis az ideális az lenne, ha minden kórház területén lenne legalább egy betonozott vagy füves placc, ahol leszállhatnának a helikopterek. - Ezek kialakítása egyébként nem is kerülne horribilis összegbe - jegyezte meg Túri Péter. - Egy egyszerű, betonalapzatú leszállóhely kialakítása és engedélyezése nem kerül többe ötmillió forintnál.
Túri Péter - bár nem kívánt egyetlen kórházat sem megnevezni - megjegyezte: előfordul, hogy nemcsak a pénz, hanem a szándék is hiányzik a leszállóhelyek kialakításához. Mint mondta, tud olyan intézményről, ahol azért várat magára a beruházás, mert szabad terület híján az orvosi parkolót vagy éppen a kórházi teniszpályát kellene feláldozni a leszállóhelyért.