A Stern című hetilap szerint a Lidl egyes üzleteibe nyomozóirodákkal szereltetett fel minikamerákat, de nem a bolti lopások megelőzésére, ahogyan azt a dolgozóknak beállították, hanem az alkalmazottak megfigyelésére. A cikk az újság csütörtöki számában jelenik meg, de főbb állításai már szerdán napvilágra kerültek.

A baden-württembergi belügyminisztérium adatvédelmi vizsgálatot rendelt el az ügyben.

A Stern megszerezte a dolgozók minden tettéről és lépéséről beszámoló, "több száz oldalas" jelentések másolatát. A belső jegyzőkönyvekből többek között kiderül, hogy az alkalmazottak mikor és milyen gyakran mentek a mellékhelyiségbe, miről beszélgettek egymás között a szünetekben, kivel állhatnak szerelmi viszonyban, van-e tetoválásuk és a megfigyelést végző személy szerint alkalmatlanok vagy csak "befelé fordulók és naivan végzik munkájukat".

Az újság szerint a legtöbb jelentés Alsó-Szászországból, Rajna-vidék-Pfalzból, Berlinből és Schleswig-Holsteinből származik.

A diszkontlánc vezetése a magazin megkeresésére elismerte, hogy készültek jelentések, de ezek - állítása szerint - a "mulasztások" felderítését és nem a "megfigyelést" szolgálta. A kérdéses jelentések "sem tartalmukban, sem formájukban nem felelnek meg az emberi viszonyokról vallott felfogásunknak" - védekezett a Lidl.

"Ez idő szerint nem tudom kizárni, hogy egyes üzletekben megfigyeltették a dolgozókat. A megbízás azonban nem a cégvezetéstől származott" - mondta Jürgen Kisseberth, a vezetés egyik tagja. Hozzátette, hogy az egyik nyomozóirodával azóta megszüntették az együttműködést és a jövőben csak a mindenki számára látható ipari kamerák működnek majd az üzletekben.

A Lidl, az Aldi után a második legnagyobb német diszkontlánc már 2004-ben is magyarázkodásra kényszerült, amikor a német ver.di szakszervezet a cégről összeállított Fekete Könyvben az "emberi méltóság megsértésével" vádolta meg, egyebek mellett a félelem tartós légkörét és a dolgozókra nehezedő szakadatlan nyomást emelve ki.

A Stern leleplező írása után "az igazságszolgáltatásnak be kell avatkozni" - kommentálta szerdán Achim Neumann, a ver.di kereskedelmi ágazati szervezetének vezetője, elítélve, hogy a Lidl semmibe veszi az egyéni jogokat. A szakszervezet botrányról és az alkotmány megsértéséről beszél.

A Lidlt is magába foglaló Schwarz csoport Németország egyik legsikeresebb, de titkait féltve őrző családi vállalkozása. Nagy vetélytársához, az Aldihoz hasonlóan nem tesz közzé üzleti adatokat. Jelenleg 23 országban több mint 2700 diszkontáruházat működtet, túlnyomó részüket Németországban. Az üzletek többségében nincs üzemi tanács, mert a ver.di szerint az alacsony árairól, agresszív üzletpolitikájáról ismert, munkatársait keményen dolgoztató és ellenőrző cég minden eszközzel akadályozza az érdekképviseletek megalakulását.

(MTI)