Az egészségügyi bizottság elutasította a Fidesz-KDNP javaslatát
A Magyar Vöröskereszt budapesti székházában tartott kihelyezett ülésen az egészségügyi bizottság 10 igen szavazattal, 13 ellenében, egy tartózkodás mellett utasította el az ellenzéki javaslatot.
Mikola István (Fidesz), a javaslat egyik beterjesztője a bizottsági ülésen elmondta: az önálló indítvány arra irányult, hogy javaslatot tegyenek a parlament által február 11-én elfogadott egészségpénztárakról szóló törvény visszavonására. A politikus közölte: a törvény "botrányos körülmények" között született meg, és nincs mögötte a társadalom támogatottsága.
Az ellenzék szándéka egyértelmű, azt a törvényi hátteret szeretnék visszaállítani, ami a pénztártörvény megszületése előtt volt - tette hozzá Mikola István, aki azt kérte képviselőtársaitól, hogy legalább a bizottságban vitázhassanak az ellenzék javaslatáról.
Mikola István a grémium előtt azt kérte, hogy az ellenzéket is "avassák be a zárt ajtók mögötti tárgyalásokba". A politikus az egészségbiztosítási rendszerről folyó koalíciós tárgyalásokat úgy kommentálta: a két párt egyeztetéséből teljesen kizárja a szakmát, a társadalmat és a "parlament másik felét", vagyis az ellenzéket.
Horváth Zsolt fideszes képviselő hozzászólásában azt mondta, hogy az Országgyűlés jobban tenné, ha nem várná meg a következő népszavazást, amely megakadályozná az üzleti biztosítók megjelenését a társadalombiztosítási rendszerben. "Újra kell gombolni a kabátot" - jegyezte meg.
Vojnik Mária (MSZP) az ellenzék felvetéseire úgy reagált, hogy az egészségpénztáras rendszerben is fennmarad a szolidaritás, az egységes társadalombiztosítás és kockázatközösség, tehát minden olyan kívánalom megjelenik a törvényben, amelyet az ellenzék szeretne. "Abba kell hagyni az irracionális ellenállást" - fogalmazott.
Béki Gabriella (SZDSZ) megjegyezte: az üzleti alapú magántőke már évek óta jelen van a magyar egészségügyi rendszerben. Az MDF-es Csáky András erre reflektálva közölte: ez igaz, azonban a magántőke a szolgáltatói oldalon jelenik meg és nem a finanszírozásban.
Az egészségügyi bizottság további napirendi pontként tájékoztatót hallgatott meg a Magyar Vöröskereszt helyzetéről, a laikus elsősegélynyújtás helyzetéről, oktatásáról, illetve az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) helyzetéről.
Molnár Ágnes (Fidesz) a koraszülött-mentést végző Peter Cerny Alapítvány helyzetéről érdeklődött az OMSZ vezetőjétől.
Az alapítvány honlapján olvasható levélben, amelyet az alapítvány szakmai vezetője küldött Horváth Ágnes egészségügyi miniszternek, az áll, hogy az alapítvány április 15-től befejezi a koraszülött-mentést. Indoklásként Somogyvári Zsolt a beígért, de meg nem kapott forrásokat említette. Mint írja, az OMSZ tavalyi évre szóló szerződésében foglaltak ellenére sem utalt át az alapítványnak 13,3 millió forintot, amely a késedelmi kamatokkal együtt 15 millió forintra tehető, továbbá nem kapták meg a 2008-ra ígért támogatási összeget, amely 12 milliós forintos költségvetési támogatást jelentett volna. Hozzátette: március közepéig az állami feladatok ellátása 30 millió forintba került, amelyből az OMSZ hatmillió forintot fizetett csak ki.
"A fentiek szerinti 41 millió forintos hiány, illetve kintlévőség (...) alapjaiban rendíti meg az alapítvány gazdálkodását. A gazdasági ellehetetlenítés, a tervezhetőség hiánya, valamint a 26 főállású munkatárs iránt érzett felelősség miatt a Peter Cerny Alapítvány 2008. április 15-én befejezi koraszülött-mentő szolgálatának üzemeltetését" - áll az egészségügyi tárcavezetőhöz írt levélben.
Göndöcs Zsigmond, az OMSZ főigazgatója a bizottsági ülésen elmondta: év eleje óta tárgyalnak a koraszülött-mentő alapítvánnyal, amelynek feladatait a mentőszolgálat vette át. "Nem fog megszűnni a koraszülött-mentés a közép-magyarországi régióban, nem fog leállni a Peter Cerny Alapítvány" - nyomatékosított a főigazgató. Göndöcs Zsigmond beszámolt arról is, hogy aláírt egy 13 millió forintról szóló juttatást az alapítványnak.
A főigazgató szerint a mentőszolgálat idei költségvetése nagyjából megegyezik a tavalyival. Mint mondta, a 2007-es büdzsé 24,065 milliárd, az idei pedig 24,050 milliárd forint. Kiigazításokra azonban szükség lehet, mert a forrásokba nem kalkulálták bele a közüzemi díjakat és az üzemanyagár-emelkedést - tette hozzá.
A mentés és betegszállítás különválasztása szakmailag jó lépés volt, és a megváltozott feladatokhoz fogják igazítani a létszámot és a gépkocsi-számot, amelyek egyeztetése jelenleg is zajlik.
A bizottsági ülésen kiosztott kincstári biztosi jelentésben többek között az áll, hogy indokolt a jelenlegi eset- és rohamkocsi-ellátottság javítása, a nemzetközi átlagadatok alapján a mentőtiszttel és mentőorvossal rendelkező mentőegységek számának a jelenlegi mintegy160-ról 200 fölé emelése. A jelentés úgy fogalmaz, hogy az idei év első két hónapjából messzemenő következtetést levonni nem lehet, azonban a mentőszolgálatnál elrendelt folyamatos szakmai és pénzügyi monitorozás továbbra is indokolt.
Újra benyújtják
A Fidesz-KDNP frakciószövetség harmadszor is benyújtja az Országgyűlésnek a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal szakértői által elkészített, az egészségügy megújítását szolgáló törvénytervezetet - közölte a Fidesz szakpolitikusa szerdán Budapesten. "Újra be fogjuk nyújtani a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal szakértői által elkészített törvénytervezetet, harmadszor is be fogjuk nyújtani, harmadszor is jelezni fogjuk a magyar Országgyűlésnek (...), hogy van alternatíva" az egészségügy átalakításában - mondta Mikola István.
Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának fideszes alelnöke úgy vélte, legalább törvényjavaslatuk tárgysorozatba vételét támogatni kellene az Országgyűlésben, hogy szakmai vitát folytathassanak róla. Hozzátette: előterjesztésüket a civil szervezetek is támogatják.
Arra a kérdésre, hogy elfogadható-e a Fidesz számára, ha a régiós pénztárak megmaradnak, ám állami tulajdonban, Mikola István közölte: ez elfogadható, ám új törvényre van szükség, hiszen a mostani jogszabály a piacnyitásról, a pénzügyi befektetők szerepvállalásáról szól. Mint elhangzott, a Fidesz egyetért azzal, hogy az európai tervezési-statisztikai régiók mentén jöjjenek létre az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) regionális decentralizált igazgatási szervezetei. A baj az ellenzéki képviselő szerint az, hogy ebben a koalíciós partnerek között nincs egyetértés.
Mikola István megjegyezte: az egészségügyi miniszter újra és újra a pénzügyi befektetők szerepét hangsúlyozza, azt, hogy a reform nem ér semmit, "ha nem jelennek meg természetesen az ő klientúrájukhoz közel álló pénzügyi nagyvállalkozók, befektetők".
A fideszes politikus emlékeztetett: az egészségügyi bizottság szerdai ülésén önálló képviselői indítványként terjesztették elő a Fidesz-KDNP Orbán Viktor, Mikola István, Semjén Zsolt és Nagy Kálmán által jegyzett törvénytervezetét, amelynek célja Mikola István szavai szerint az, hogy "segítsenek a kormánynak visszavonni az egészségbiztosítás piacosítására vonatkozó törvényt". Kitért arra, hogy előterjesztésük a "kifarolás" lehetőségét szolgálta volna "a mostanra kialakult csapdahelyzetből a kormányoldalnak, ám e lehetőséggel utóbbi nem élt".
"Továbbra is úgy látjuk, hogy a kis liberális politikai erő forgatja ujja körül az MSZP-t, a szocialisták pedig, mivel nincs egészségügyi stratégiájuk és programjuk, örök kompromisszumokra törekednek" - fogalmazott a Mikola István, aki szerint a kompromisszumok egyre nagyobb veszélyt jelentenek.
Példaként említette azt a hírt, amely szerint a koalíciós egyeztetéseken felmerült, legyenek száz százalékos állami tulajdonú pénztárak, és legyenek olyanok is, amelyekben helyet kapnak a befektetők. Mikola István szerint az ilyen megoldás esélyegyenlőtlenséghez, szegregációhoz vezetne, hiszen ott, ahol van fizetőképes kereslet - mint a fővárosban -, megjelennének a befektetők, míg a szegényebb országrészekben maradna a szegény állam. A fideszes képviselő úgy látja, egy ilyen megoldással megpecsételődne az elmaradott térségekben élők gyógyulási esélye.
(MTI)
