Nem lehet pontos képet kapni arról, mennyivel támogatja az állam a külföldi cégek megtelepedését. Az adat elvben nyilvános, a gyakorlatban majdnem hozzáférhetetlen. A GKM szerint, ha minden átlátható, követhető lenne, azért nagy árat kellene fizetni. Például megtudhatnánk: a beruházások 10 százalékát állja a magyar állam - pedig a hivatalos tájékoztatás szerint csak 4-6-ot.
Áttekinthetetlen a kormány külföldi működőtőke-beáramlást elősegítő támogatásainak rendszere és azok mértéke. A felelős Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) több listát bocsátott a rendelkezésünkre a támogatott cégekről, átnéztük az állami segítség mértékéről szóló hivatalos, közhiteles tájékoztatásokat a Gazdasági Közlönyökben, hosszas tárgyalásokat folytattunk a gazdasági tárca illetékeseivel, átnéztük az elmúlt évek költségvetési zárszámadásait, de még mindig nem tudjuk: pontosan mennyit, ki és mikor, mi alapján kapott az elmúlt években a kormánytól beruházásainak segítésére.
Csak hosszas egyeztetés után lehetett a gazdasági tárcától kisírni azt az egyébként nyilvános - de még így is pontatlannak tűnő - adatsort is, amely a támogatott beruházásokat és a segítség mértékét is tartalmazza. Amíg ugyanis a beruházásokról a tárca szívesen ad tájékoztatást, a támogatásokról nem annyira: listát általában küldenek a projektekről, de a támogatás mértékét mindenkinek magának kellene kiderítenie a Gazdasági Közlönyből. Csakhogy ebből alig derül ki valami.
Most is csak annyit tudunk: évi 30-40 milliárd forint sorsáról lehet szó. A GKM lapunknak
Az állami támogatások általunk vélt késedelmes közzétételéről és a folyósítás összefüggéséről több vállalatot, így a Robert Bosch-csoportot, az Európa Divat Kft.-t, a Denso Magyarországot, a Citibankot, a Vodafone-t és a T-Systems projektet bonyolító IT Services Hungaryt is megkérdeztünk. Válaszaik nagyon szűkszavúak voltak: nem kívánták a - nyilvános - támogatás mértékét megnevezni, és legtöbben kitértek kérdéseink elől. Utóbbi két vállalatnál azt azonban elárulták: a tárgyalásokon és az aláíráson már túl vannak. Ezzel együtt azt mindenki igyekezett megjegyezni: a kifizetések ütemezésével semmi bajuk.
eljuttatott adatsora szerint legalábbis az elmúlt három évben közel 91 milliárd forint egyedi támogatást fizetett ki Magyarország a külföldiek itteni beruházásainak elősegítésére. Ám - más listák alapján - azt is tudjuk: ez az összesítés sem teljes. A GKM korábbi, a támogatott beruházásokat felsoroló, ám a segítség mértékét nem tartalmazó listáján vagy az állami hozzájárulásról szóló, a Gazdasági Közlönyben megjelent közzétételekben több olyan projekt szerepel, amelynek a kapott adatsorban nem találtuk nyomát. (A rendelkezésre álló Gazdasági Közlönyben 2006-ban 20,13 milliárd, 2007-ben pedig 10,38 milliárd forint, azaz öszszesen 30,51 milliárd forint támogatás nyomára bukkantunk.)
A GKM ráadásul a 2006-os költségvetésről szóló zárszámadás indoklásában - a támogatásokra elkülönített pénz sorsának részletezésénél - kifejti: a keretből abban az évben 12 milliárd forintot fizettek ki. Annyit tudni még meg a beszámolóból, hogy a tárca összesen 32 egyedi támogatási szerződést kötött kormányjóváhagyással abban az évben. Ezekkel együtt így összesen 78 milliárd forint támogatás kifizetésére vállalt kötelezettséget a kabinet 2011-ig. Ezenkívül pedig a 2006 végén kormánydöntésre váró támogatási ajánlatok további 21 milliárd forint elköltését teszik szükségessé. Az azonban, hogy a pénz pontosan mire megy el, a költségvetési beszámolóból sem derül ki.
Ez azért furcsa, mert - adófizetői pénzről lévén szó - az adat nyilvános, a beszámolás kötelező. A jogszabályok értelmében például a nem normatív fejlesztési támogatások kedvezményezettjének nevét, a szubvenció célját, összegét, valamint a beruházás helyszínének adatait a döntést követő hatvan napon belül nyilvánosságra kell hozni. Csakhogy a bejelentés után két hónappal rendszerint semmi sem jelenik meg. Az elmúlt három év Gazdasági Közlönyeit böngészve több olyan esetre akadtunk, amikor fél, egy év is eltelt a beruházás - ünnepélyes - bejelentése és a támogatási mérték publikálása között. Így viszont a gyakorlatban kideríthetetlen, az állam mikor, kinek, mennyit adott a beruházás támogatására.
Nem véletlen, hogy a betelepülési támogatások megítélésének rendszere ilyen
Az osztrák Prinzhorn-csoporthoz tartozó Dunapack Zrt. 70 milliárd forintos dunaújvárosi beruházásához 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott egyedi kormánydöntés alapján - olvasható a Gazdasági Közlönyben. A 2009 júniusára elkészülő üzem alapkövét 2007 őszén rakták le. Az új üzem közvetve és közvetlenül mintegy 900 munkahelyet teremt majd. A próbaüzem várhatóan 2009 júniusában kezdődik, s a teljes termelési felfutást 2011-re éri el az üzem. A gyár évi négyszázezer tonna hulladék papírból 105 millió euró értékű csomagolóanyagot állít majd elő, amelynek 75 százaléka exportra kerül.
bonyolult - hangsúlyozta a tárca illetékese. A döntési mechanizmus alapvetően nagyon komplikált: többször több ajánlatot kell egymástól teljesen független fórumon egyeztetni, és ezért egyes esetekben a folyamat a reméltnél lényegesen hosszabb. Ezzel magyarázhatók a vélt "késések". Ha minden átlátható és transzparens lenne, az a jelenleginél sokkal többe kerülne az országnak - állították a GKM-ben. Ha egy ilyen rendszer működne, akkor a Magyarországgal számoló vállalatok a korábban már megítélt legmagasabb szubvenciós szintet követelnék maguknak. Amennyiben ezt nem kapnák meg, akkor valószínűleg továbbállnának. Ehhez képest az elmúlt három évben - a környező országokkal összevetve - minden alkalommal a legalacsonyabb támogatási szinttel lett befutó Magyarország - állították. (Ezt adatok hiányában nem tudtuk ellenőrizni.) A jelenlegi rendszer hatékonyságát az is mutatja - vélik -, hogy az említett időszakban egyetlen támogatást sem kellett visszafizetni, és nem lett per tárgya. A megfelelő struktúra működését támasztja alá az is, hogy a szubvenció aránya ma már 4-6 százalék között van, míg ez öt éve még 15-20 százalék között mozgott. Ezt a jelentős fejlődést a mi számításaink nem igazolták vissza. A csökkenés tagadhatatlan, ám a GKM első listája alapján - azokat a cégeket vettük be a körbe, ahol egyértelmű volt a szubvenció mértéke - az elmúlt három évben 10,425 százalék volt a kormányzati betelepülési hozzájárulás. Ráadásul bőven akadt olyan projekt, amelynek több mint 20 százalékát a honi forrásból fedezték.
Gyáravatás a Bosch-csoport hatvani üzemében. A külföldi cégek a befutók
