Bő évszázadon át világszerte éppúgy, mint Magyarországon, nemzedékek nőttek fel Jules Verne regényein. Minek tagadnám, abban, hogy magam is geográfus és utazó lettem, alighanem fontos szerepet játszottak olyan alapművei, mint a Grant kapitány gyermekei vagy a Nemo-történetek. Vernének ma is komoly rajongótábora van, bár kétségtelen, hogy a mai tizenévesek körében korántsem olyan ismert, mint a harminc-negyven éve cseperedett korosztályokéban.

Hősünk a Loire mentén, Nantes-ban született 1828-ban, közepesen jómódú polgárcsaládban. Jules már gyerekkorában rengeteget olvas, főként kalandos regényeket, 12 évesen pedig "drámát" is ír. Apja hivatását követve ügyvédi diplomát szerez Párizsban, de közben irodalmi pályáról álmodik. Színházba jár, írók, művészek társaságát keresi, ismeretséget köt ifjabb Dumas-val, drámát ír, amit már be is mutatnak, mérsékelt sikerrel. Földije révén egy folyóirathoz kerül, ahol szabad kezet kap a témaválasztásban. Ekkor kezd érdeklődése az utazás, a távoli világok és a földrajz felé fordulni. Már egyre kevésbé érdekli a színház, annál inkább a tudomány és a technika. A szükség ráviszi, hogy tőzsdeügynöki állást vállaljon, s közben egy véletlen folytán ingyen elhajózhat Nagy-Britanniába, majd Skandináviába. Ekkor kezd számára kitágulni a világ. Edgar Allan Poe léghajózási témájú története inspirálja, hogy hasonló regényt írjon. 1862-ben készül el az Öt hét léghajón című regénye, mellyel sokat házal, mire Pierre Hetzel könyv- és lapkiadó elfogadja és megjelenteti. Világsiker lett! Hetzel évi két regényre szerződteti Vernét, igen tisztes anyagiakkal. Az író végre nyugodtan alkothat, és meg is hálálja a bizalmat. Hosszú élete során több mint hatvan regénnyel írja be magát az irodalomtörténetbe.

A Dél csillaga, mely nem tartozik a legismertebb regényei közé, 1884-ben jelent meg. Dél-Afrikában játszódik, főhőse egy francia mérnök, aki - szerelmi indíttatásból - mesterséges gyémántot állít elő. A követ "ellopják", s a keresésére indított kalandos hajsza végigvezeti az olvasót egész Dél-Afrikán.

Hogy miért és hogyan lett Jules-ből "Gyula"? Ez szól az író rendkívüli népszerűségének is, de oka inkább az, hogy a XIX. század végétől sok külföldi író keresztnevét magyarították (lásd pl. Tolsztoj Leó, May Károly), s Verne most már mindörökre megmarad Gyulának.

Nantes-i utcakép Vernével