Maradunk a rocknál
A formáció 1970-ben vette fel a Uriah Heep nevet Dickens Copperfield Dávidjának egyik szereplője nyomán. Bár első lemezük után a Rolling Stone magazin kritikusa olyannyira nem bízott bennük, hogy egyenesen azt írta: ha befutnak, öngyilkos lesz, a rajongók hamar megszerették a csapatot, köszönhetően az olyan daloknak, mint a Lady In Black. Rengeteget koncerteztek, több vasfüggöny mögötti országban ők jártak először. Tagcserékkel ugyan, de folyamatosan dolgoztak az elmúlt évtizedekben, bár stúdiólemezzel utoljára tíz éve jelentkeztek. Mick Box gitáros lapunknak adott telefoninterjújában azt mondta: több oka is volt, hogy mostanáig vártak az új albummal.
Egyrészt elégedetlenek voltak a kiadójukkal, mert az nem segítette őket promócióval, kampányokkal, így nem akartak több lemezt írni nekik, meg kellett várniuk a szerződés lejártát. Addigra viszont az internetes letöltőoldalak miatt a kiadók óvatosabbak, kisebbek lettek, kivárták, hová vezet ez az egész.
- De rengeteget játszottunk, koncert CD-ket és DVD-ket adtunk ki, mert akkor érezzük jól magunkat, ha dolgozunk. Mire találtunk egy új kiadót, és befejeztük a felvételeket, jött egy multi, és felvásárolta a mi kiadónkat, ami újabb csúszást jelentett. De hamarosan a boltokban lesz az új album, a Wake the Sleeper. Természetesen nagyon Uriah Heep-album ez, minden védjegyünk hallható rajta, mint például a Hammond-orgona - mondja Box. - De kicsit új kezdetnek is felfogható, és nem csak azért, mert új tagunk is van. El kellett határoznunk, miben változtatunk. Úgy döntöttünk, hogy a mai trendtől eltérően nem külön-külön vesszük fel az egyes szólamokat, hanem egy az egyben rögzítettük a dalokat. Nem bántuk meg, így lehet igazán érezni a bandát, ráadásul nagyon izgalmas volt, nem lehetett hibázni.
Box a kezdetektől az együttes tagja, így jól látja, mi zajlott másképp karrierjük elején.
- Korábban a kiadók többet segítettek az előadóknak, befektetésnek tekintették a zenét, és ösztönözték a muzsikust arra, hogy fejlődjön. Ha nőtt a kiadó, te is vele nőttél. De ma már befektetés nélkül mindenki csak a gyors sikert, gazdagságot keresi. Közben sok fiatal művész elhiszi, hogy holnapra nagy sztár lesz. Nem tudják, hogy ahhoz mennyire sok munka kell. Persze megváltozott a technika is, itt a digitális korszak, de úgy gondolom, alapvetően az analóg technikát kell használni, a digitálisat csak akkor, ha segít valamiben. Egyébként túl hideg, túl steril. Persze tudom, a világ is megváltozott. Régen megesett, hogy csak a borítója miatt megvettünk egy lemezt, mert jó volt kézbe venni, beleolvasni. A hetvenes években a zene, a divat és a foci érdekelte az embereket, ma viszont annyi minden csábítja őket. Végül a zene is megváltozott: a hetvenes években volt rock, blues és jazz, ma viszont minden afféle keverék, mindenki mindenhonnan átvesz egy kicsit. Mi inkább maradunk a tiszta rocknál.