A művelődési házaknak - mint eddig, de manapság különösen - az a szerepük, hogy a lakosság széles rétegének nyújtsák egyrészt a kultúra, különösen a társas, közösségi művelődés, másrészt a kulturált társas együttlét lehetőségét. Egyúttal ezek az intézmények biztosítanak életteret a települések kulturális jellegű szerveződéseinek, csoportjainak.

A kisebb települések közösségtudatának, kohéziójának fontos szereplői a kulturális jellegű szerveződések, csoportok. A Tárki 2007. évi kutatása szerint - amelyet a Nemzeti Kulturális Alap támogatott - a kicsi és közepes méretű településeken átlagosan 4-5 kulturális, közösségi tevékenységet végző csoport, szervezet működik, a művelődési házat nem számítva. Egy-egy csoport azokon a településeken is létre tud jönni, ahol nincs művelődési ház, de intenzívebb kulturális élet nehezen alakul ki a művelődési ház (és vezetője) segítő hatása nélkül.

A kistelepüléseken működő kulturális jellegű csoportok, szerveződések 80 százaléka önállóan, a művelődési ház költségvetési keretein kívül tevékenykedik. Ugyanakkor csak elvétve fordul elő az, hogy egy településen működik művelődési ház, és még sincs semmilyen kapcsolatban a kulturális tevékenységet folytató csoportokkal. A legtöbb településen a csoportok ingyen használhatják a kulturális intézmény termeit, és korlátozott mértékben az infrastruktúráját is.

Gyakran a művelődési házak segítenek a kulturális jellegű civil szervezeteknek a pályázatok megírásában, illetve segítséget nyújtanak abban is, hogy a csoport bejegyzett szervezetté váljon, és így jogosult legyen központi támogatási pályázatokon való részvételre. Nem ritka, hogy az önkormányzat a művelődési házon keresztül, "informálisan" támogatja egy-egy csoport tevékenységét.