Románia és Bulgária 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz - ezzel a magyar-román határon megszűnt a vámvizsgálat. Ennek következményeként többszörösére nőtt elsősorban a kamionforgalom a nagylaki határállomáson és a Szeged felé vezető 43-as főúton. 2006-ban egy átlagos napon Makó belterületén mintegy 600 nehéz tehergépkocsi haladt át - 2007 nyarára ez a szám 2700-2800-ra emelkedett. A határérték fölé emelkedett a zaj- és a rezgésterhelés is.

A nemzetközi forgalom jelenleg keresztül halad Magyarcsanád, Apátfalva, Makó, Ferencszállás, Klárafalva, Deszk és Szeged belterületén. A 43-as úton megnőtt a halálos közlekedési balesetek száma: a Nyugat-Európába igyekvő vendégmunkások és a helyi lakosok közül egyaránt jó néhányan lelték halálukat a túlzsúfolt, egyre rosszabb minőségű főúton.

A Szegedet, az M5-ös autópálya északi csomópontját a román határral összekötő M43-as autópálya építése egyre későbbi időpontra halasztódott. Megépítését a tervek szerint 85 százalékban az Európai Unió finanszírozza. Kiderült azonban, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség csak az idén február végén tudta beadni a pályázatot az Európai Uniónak. Az eddigi előkészítés költségeit a magyar költségvetés finanszírozta, és a nyárra várt brüsszeli döntés (vélhetően pozitív) elbírálásától függetlenül kiírták a kivitelezési pályázatot.

Béni Gyöngyi, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. sajtószóvivője arról tájékoztatott: a leendő út építését három szakaszra osztva, részenként pályáztatják. Az első rész a régi 5-ös melletti, jelenlegi végpontot köti össze a Hódmezővásárhely felé vezető 47-es úttal, hossza 6,7 kilométer. A második szakasz 8,7 kilométer, a 47-es úttól Marosleléig tart, és tartalmazza az új Tisza-hidat is. A leghosszabb, de építési szempontból viszonylag könnyű szakasz a Maroslelétől induló, a Makót északról elkerülő szakaszt is tartalmazó 19,2 kilométer.

Az új útvonal észak felől kerüli meg Szegedet. Algyő és Szeged között az eredetileg kétszer egy sávra tervezett hidat a nagy forgalmat érzékelve kétszer kétsávosra változtatják. Gondot okoz, hogy az elkerülő szakasz a Mol algyői gázmezőjén, ipari területeken vezet keresztül. Béni Gyöngyi szerint nem ritkaság, hogy az útépítés során közműveket kell kiváltani - ez elsősorban pénzkérdés, költségeit az építtető vállalni fogja. A szóvivő szerint a területek kisajátítása is az utolsó stádiumban van. Igazságügyi árszakértővel felmérették a nyomvonal területére eső ingatlanokat. Ahol a tulajdonos elfogadja a felkínált árat, ott megegyeznek, ahol nem, ott kisajátításra kerül sor. Vita legfeljebb a tulajdonosnak fizetendő öszszeg körül lehet, de az ingat-lantulajdonosok nem tartóztathatják föl az építkezést.

Nem ennyire optimista Fekete József, az 536 lakosú Klárafalva polgármestere, aki szerint ekkora építkezést nem lehet két év alatt befejezni, hiszen még azt sem tudják, ki lesz a kivitelező. A kis települést teljes hosszában keresztül szeli a 43-as főút; legutóbb februárban történt halálos baleset a községben. Különösen féltik a gyerekeket, akiknek egy része busszal jár Szegedre és Deszkre iskolába - ők csak felnőtt felügyelete mellett kelhetnek át az úton. A többi gyereket iskolabusz viszi-hozza ellenkező irányba, Makóra és Kiszomborra - a sofőrök úgy állnak meg a gépkocsival, hogy egyik gyereknek se kelljen átkelnie a főúton.

Fekete József szerint sem éjjel, sem nappal nem lesz már nyugalom Klárafalván, míg meg nem épül az M43-as. A zaj, a por, a füstgázok és a balesetveszély állandósult az utóbbi évben. Több régebbi ház megrongálódott a rezgéstől, de a tulajdonosok nem mernek kártérítési pert indítani, mert a szakértői díjat nekik kellene megelőlegezniük. Mivel a házak régiek, az el-lenérdekű fél szakértői arra hivatkoznak, hogy nem megfelelő az alapozásuk, amit nehéz cáfolni, de attól még a repedések mélyülnek rajtuk.

Virágos Gábor, a Nemzeti Örökségvédelmi Szakszolgálat igazgatója szerint az északi csomóponttól Marosleléig tartó két szakasz régészeti szempontból valószínűleg érdektelen - nem így a Maroslelétől Makóig vezető csaknem 20 kilométer, amelyen 500 ezer négyzetméternyi feltárandó területet becsülnek. A régészeknek az a gondjuk, hogy későn kapják meg a területet - ahhoz, hogy elkezdhessék a feltárást, be kellene fejeződnie a nyomvonalon lévő ingatlanok megszerzésének. Noha a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. velük is közölte már a befejezés határidejét, azt egyelőre nem tudják, mikor kezdhetik a munkát.

Virágos Gábor szerint ma még tarthatónak tűnik a 2010. augusztus végi határidő - de csak akkor, ha a régészek hamarosan megkezdhetik az ásatásokat.