A bíróság indoklása szerint a három zászlós és a két őrmester 2007. május 4-re virradóra engedély nélkül hagyta el a fővárosi, VIII. kerületi járőrkörzetét, amikor a XIII. kerületbe hazakísérték az intézkedés alá vont, de okmányokkal nem rendelkező E. Zsanettet. Az elsőrendű vádlottat ezért 150 ezer, a másodrendűt 120 ezer, a harmadrendűt 105 ezer forint megfizetésére kötelezte, a negyed- és ötödrendűt pedig megrovásban részesítette. Ha a döntés jogerőre emelkedik és a kiszabott összeget nem fizeti meg az érintett három rendőr, akkor büntetésüket 300-300, illetve 200 nap szabadságvesztésre váltják át.

Az ügyészség hármójukat azzal is vádolta, hogy hivatali visszaélést is elkövetettek, amikor tudomásukra jutott: a lány okmányok nélkül vezetett, nem szabtak ki rá bírságot, nem jelentették fel, vagyis hagyták mentesülni a felelősségre vonás alól, jogtalan előnyhöz juttatták. Ez alól a vádpont alól azonban felmentette a bíróság őket.

A bíróság ítéletében kitért arra, hogy a vádlottak és az intézkedés alá vont lány vallomása alapvetően és lényegét tekintve eltérő. E. Zsanett azt állította: voltak nála iratok, amikor megállították őt a rendőrök. A bíróság előtt korábban tett vallomása szerint az egyik rendőr azt mondta neki: problémák vannak a forgalmijával, de pénzért el tudják simítani ezt. Felidézte: azt mondta a rendőröknek, hogy helyben csak alig több mint kétezer forintja van, otthon van nála pénz, kísérjék őt el a rendőrök. Erre azonban már nem került sor, és a lány állítása szerint ezt követően történt az erőszak. A bíró hangsúlyozta: az állítólagos nemi erőszakot nem vizsgálta a bíróság, mert az nem volt a per tárgya. Hozzátette: ebben az ügyben a Fővárosi Bíróságnak kell majd döntenie a pótmagánvádas eljárásban.

A bíróság indoklása szerint nyilvánvaló, hogy valamelyik fél nem mond igazat: vagy a rendőrök, vagy E. Zsanett. Miután a bíróság ítéleti bizonyossággal nem tudta megállapítani melyikük mond igazat, a jogszabályban előírt módon, a vádlottak javára kellett dönteniük.

A bíró a kötelességszegéssel kapcsolatban azt mondta, valamennyi vádlottnak tudnia kellett, hogy a járőrkörzetüket csak elöljárói engedéllyel hagyhatták volna el, elöljárónak pedig nem volt tekinthető a csapatparancsnoki feladatokat ellátó elsőrendű vádlott. Külön szólt arról is, hogy a vádlottak a rájuk vonatkozó szabályok ismeretében tisztában voltak azzal, hogy törvénysértő cselekedetet hajtanak végre és a járőrkörzet elhagyását a menetlevélben sem rögzítették.

A pénzbüntetésre ítélt három rendőrrel kapcsolatban a bíró azt mondta: egyetértett az ügyészség képviselőjével abban, hogy a szabadságvesztéssel szemben elegendő esetükben a pénzbüntetés kiszabása. A megrovásban részesítettekkel összefüggésben kifejtette: ők közvetlenül nem vettek részt az intézkedésben, mivel a járőrautóban ültek, de tudomásul vették társaik törvénysértő döntését, pszichésen erősítették azt és még jelét sem adták annak, hogy helytelenítik azt.

A bíró "szerencsétlen helyzetnek" nevezte, hogy az ügyben két ügyészség jár el. Kiemelte: jogi problémát okozhat, hogy a katonai bűncselekmények miatti eljárásban megállapított tényálláshoz képest a civil, pótmagánvádas eljárásban mit és hogyan tud megállapítani a bíróság. Példaként említette, hogy a katonai eljárásban nem volt a vádpontok között a vesztegetés, a bíróság nem is állapította meg, hogy ilyen történt volna, ugyanakkor az E. Zsanett vallomásán alapuló pótmagánvádas eljárásban a Fővárosi Bíróságnak ezt is vizsgálnia kell.

A hivatali visszaéléssel összefüggésben azt mondta: nem törvénysértő az, hogy a rendőrök a lakáson történő előállítás mellett döntöttek, mert erre lehetőségük volt. A rendőrnek ez az intézkedése nem kifogásolható, mert az intézkedés alá vont személyre nézve ez volt a kedvezőbb - tette hozzá a bíró. Mindezek alapján az érintett három vádlottat a bíróság bűncselekmény hiányában felmentette ez alól a vádpont elől.

Az öt rendőr és E. Zsanett ügye azt követően kapott nyilvánosságot, hogy a fiatal, akkor 21 éves lány azt állította: az őt igazoltató rendőrök egy sötét mellékutcába vitték, ketten erőszakot követtek el rajta a másik három rendőr jelenlétében. Az ügyben a Budapesti Nyomozó Ügyészség nyomozást indított, ám azt részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában decemberben megszüntették. Januárban a Budapesti Nyomozó Ügyészség az ügyben hamis vád miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást indított. A rendőrökkel szemben E. Zsanett jogi képviselője ezt követően pótmagánváddal élt.

A Rendészeti Biztonsági Szolgálat öt munkatársát a történtek miatt felfüggesztették beosztásukból, őket január közepén helyezték vissza a jogutód Készenléti Rendőrséghez.

A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának elsőfokú döntése nem jogerős, az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a rendőrök valamennyien felmentésért fellebbeztek.

(MTI)