A rendőrségen landolnak az új kartellügyek
A járt utat választotta a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. és a Strabag Építő Zrt. kartell-kártérítési perében a Fővárosi Bíróság. A testület a NIF és az Egút-Debmút páros összesen 4,46 milliárd forint kártérítési ügyét tárgyaló Heves Megyei Bíróság januári határozatához hasonlóan már a tegnapi első tárgyalási napon felfüggesztette eljárását. A döntések indokai is azonosak: a kártérítési perek csak az autópálya-építők Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kartellügyekben született jogerős határozatai ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmeinek elbírálása után folytatódhatnak.
A sztrádakartell ügyében az öt érintett cégtől követelt 31,9 milliárd forint kártérítésre a NIF-nek egy ideig feltehetően még várnia kell. Különösen, ha a bíróság a Betonút és a Hídépítő elleni, soron következő kártérítési per május 30-ra programba vett első tárgyalásán is az eljárás felfüggesztéséről határoz majd.
A kártérítési perek majdani kimenetelétől függetlenül a NIF az arzenáljában lévő legerősebb fegyvert még nem vetette be a kartellező cégek ellen: a közbeszerzési törvény szerint a GVH által elmarasztalt cégeket kizárhatnák a közbeszerzésekből. Erre a hivatalos közlések szerint eddig azért nem került sor, mert ha az állami infrastrukturális beruházások gazdája élne lehetőségével, a magyar piacon jegyzett valamennyi jelentős útépítő cég kiszorulna a közpénzből épülő nagyberuházásokból. Ez szinte egyet jelentene a verseny megszüntetésével. Az elmúlt évek sztrádaprojektjeire a legjobb ajánlatokat adó vállalkozások partvonalon kívülre kerülése után ráadásul az esetenként százmilliárdos nagyberuházások szinte verseny nélkül hullanának a magyar közbeszerzési ügyekben eddig nem érintett, zömmel külföldi cégek ölébe.
A jelenlegi helyzetet mindenesetre konzerválja, hogy a NIF szabad mérlegelési joga a kartellezésben bűnösnek talált társaságok kizárásáról előreláthatólag a közeljövőben sem változik majd. Lapunk információ szerint legalábbis a közbeszerzési törvény egyeztetés alatt lévő módosításának tervezetében a GVH által elmarasztalt cégek kizárása továbbra is csupán lehetőség marad, alkalmazását nem teszik kötelezővé.
Változást hozhat viszont a büntető törvénykönyv (Btk.) egy paragrafusának immár két és fél évvel ezelőtti módosítása. Ennek lényege, hogy a közbeszerzési eljárásokon, illetve a koncesszióköteles tevékenységek megszerzésére kiírt pályázatokon a kartellezés - a piac felosztására irányuló megállapodások, a verseny korlátozása, az árak és a szerződési feltételek rögzítése - bűntettnek minősül. Az egymással összebeszélő cégvezetőkre kiszabható büntetés akár öt év szabadságvesztés is lehet.
Más kérdés, hogy a Btk. 2005. szeptemberi módosítása óta a GVH csupán egyetlen ilyen eljárást kezdeményezett. A versenyhatóság a Marcali Rendőrkapitányságon tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, mi-után szakértői megállapították: a Hétszínvirág Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet bővítésére és rekonstrukciójára kiírt közbeszerzési eljáráson részt vevő három vállalkozás együttműködött, és ezzel korlátozta a versenyt. Arra egyelőre nincs válasz, hogy a rendőrség nyomozása milyen eredménnyel zárul. Az viszont már a feljelentés időpontjában eldőlt, a GVH a Bau Art Marcali Építészeti Iroda Bt.-t és az Ormai Építési Szerelési Vállalkozás Kft.-t 850-850 ezer forintra, a Noa Építőipari és Beruházó Kft.-t 1,7 millió forintra bírságolta.
Ezzel együtt úgy tudjuk: lehetséges, hogy a versenyhatóság a rendőrséghez fordul majd a MÁV, az NA Rt. és a NIF Zrt. 2006-2007-ben egyes vasútvonalak felújítására, átépítésére és rehabilitációjára kiírt közbeszerzési eljárásainál feltárt jogsértések miatt is. Az ügyben tavaly november óta folyamatban lévő vizsgálat eredményei alapján ugyanis feltételezhető, hogy a pályázatokon részt vevők "előzetesen megállapodtak a győztes személyéről, valamint a támogatók alvállalkozói és pénzügyi kompenzálásáról". Ami nemcsak egy tekintélyes versenybírság, hanem egyes esetekben az érintett építő vállalkozások vezetőinek büntetőjogi felelősségét is megalapozhatja.
Értesülésünket a GVH-nál nem kommentálták. A hatóság honlapján fellelhető hivatalos közleményekből viszont kiderül: a vasúti kartellben tizenkét cég érintett. Így elképzelhető, hogy a versenyhatóság vizsgálódásán túl a Vegyépszer Zrt., a Strabag Zrt., a Szentesi Vasútépítő Kft., a Swietelsky-Mávépcell Kft., a Hídépítő Zrt., a Hídépítő Speciál Kft., a Wiebe Hungária Vasútépítő Kft., a Hochtief AG., a Középszolg Kft., a Gránit Hungária Kft., a Resonator Kft. és a Kelet-Út Kft. néhány vezetője kénytelen lesz a rendőrség kérdéseire is válaszolni.
A sztrádakartell miatt az öt érintett cégtől 31,9 milliárdot követelnek.
A kartell bűntettnek minősül. A cégvezetők büntetése akár öt év szabadságvesztés is lehet.
