Ilyen rövid idő alatt ekkora áresést ritkán produkálnak a piacok, mint ezen a héten. Az arany unciánkénti ára hétfőn 1030 dollár felett tetőzött, ám csütörtökre 904 dollárra zuhant, ahonnan végül csak 915-920 dollár közé verekedte vissza magát.

Az olaj ára szintén a hétfői csaknem 112 dolláros hordónkénti rekordhoz képest tegnapra 99 dollár közelébe sülylyedt, ahonnan ugyan viszszakúszott 100 fölé. Az amerikai valuta közben kissé magához tért. Az eurót a hét elején 1,59 dolláron jegyezték, tegnap délután 1,54 magasságában. A japán fizetőeszközhöz képest is változott az árfolyam. Egy dollár hétfőn 96 jent ért. Tegnap pedig csaknem százat.

Elemzők rámutatnak, hogy a folyamatoknak nincs közük a kereslet-kínálat alakulásához, a világgazdaság menetében sem következett be törés, inkább a befektetők adták fel spekulatív pozícióikat. Az amerikai jelzáloghitel-válság augusztusi kirobbanása óta az arany például ötven százalékkal drágult, igen szép hasznot hajtva mindazoknak, akik erre számítottak. S most sokan kiveszik a profitot, különösen azok a fedezeti alapok (hedge fundok), amelyek megégették magukat az amerikai ingatlanpiaci hitelkrízis során, és veszteségeiket az aranyon vagy éppen az olajon képzett nyereségükkel pótolják, csökkentik. Pozíciók felszámolása erősítette a dollárt, amely az utóbbi napokban alighanem túl mélyre süllyedt.

Piaci megfigyelők szerint a profitkivétre jó alkalmat teremtett a hosszú hétvége közeledte, illetve határidős és opciós ügyletek lejárta, de sokan kétlik, hogy az ártrend tartós maradhat, inkább újabb nagy kilengésekre számítanak.

A spekulációs megfontolásokon túl az is szerepet játszhatott a csütörtöki árzuhanásban, hogy a borús amerikai gazdasági kilátások miatt mérséklődik a kereslet a nyersanyagok iránt. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tegnap közzétett tanulmánya szerint az amerikai gazdaság egyáltalán nem fog növekedni a második negyedévben. Erre utoljára 2001 harmadik negyedévében akadt példa. Az elemzés három tényezőre hívja fel a figyelmet, miközben úgy véli, hogy az Egyesült Államokban inkább szükséges a növekedés ösztönzése, mint Európában és Japánban. Először: az olaj- és általában a nyersanyagárak tovább emelkedhetnek. Másodszor: nem lehet tudni, hogy a bankok és a befektetők óvatossága és tőkeigénye milyen fékező hatást fejt ki a gazdaságokra. Harmadszor: nem biztos, hogy a lassú növekedés önmagában elegendő az inflációs nyomás enyhítésére.

E bizonytalan megnyilatkozások tükröződtek a tőzsdék hangulatában is. A Wall Street, amely kedden pontban számolva történetének egyik legnagyobb növekményét érte el a jegybanki kamatcsökkentés után, szerdán nagyot esett, mert a hanyatló olajár rontotta az olajcégek árfolyamát. Csütörtökön az európai tőzsdéket aggasztotta, hogy a Credit Suisse jelezte, veszteségre számít. A tengerentúlon viszont a Nike jó eredménye és a vártnál kedvezőbb jegybanki feldolgozóipari index inkább lelkesedést keltett, azzal együtt, hogy a csökkenő olajár a gazdaság egyéb szektorait levegővételhez juttatja.

Az európai börzék délután egy százalék alá nyomták le veszteségeiket, miközben New York felfelé kapaszkodott. A budapesti BUX azonban 1,7 százalékot, 376 pontot vesztett, s 21 212 ponton zárt. Ebben döntő szerepet játszott, hogy az olajrészvények árfolyamának nemzetközi esése magával rántotta a Molt is, amelynek papírja 505 forinttal, 2,46 százalékkal 19 995 forinra esett.

A dollár erősödését a magyar valuta gyengülése követte. Az eurót délután 258,50 forinton jegyezték, szemben a délelőtti 257-tel.

Londonban 100 dollár feletti átlagot várnak

Az első negyedévre 100 dollárhoz közeli, a második negyedévre és az év egészére is 100 dollár feletti nyersolajárátlagot becsültek csütörtökön londoni iparági elemzők. A Barclays Capital azt írta: a nyugati féltekén irányadó amerikai könnyűolajféle, a West Texas Intermediate (WTI) átlagára idén 96,90 dollár volt, és valószínű, hogy a negyedév egészében eléri a 98,50 dollárt. A ház szerint a jelenlegi folyamatok alapján "nagyon nehéz nem 100 dollár feletti második negyedévi átlagot prognosztizálni". A 2008-as év egészére a cég szintén 100 dollár feletti, 100,80 dolláros átlagot valószínűsít. Az Economist Intelligence Unit (EIU) friss előrejelzésében 91,30 dollár idei egész évi Brent- és 93,10 dolláros WTI-átlagár szerepel. (MTI)