„Egyre nehezebb fanyalogni a Wikipedián. A felhasználók által írt és szerkesztett online enciklopédia pontosság terén felveszi a versenyt az Encyclopedia Britannicával, ráadásul több bejegyzést is tartalmaz. De miközben az elismertsége nő, továbbra is téveszmék övezik a Wikipedia működését. Az online enciklopédia valóban épít ugyan az online közösségek kollektív tudására, de azért tévedés azt hinni, hogy pusztán az internetes tömegek bölcsességének megtestesülése” – olvassuk Chris Wilson írását a Slate webmagazinban.

Mint arról a Metazin is beszámolt, a Time Magazin a 2006-os év emberének „Önöket”, vagyis azokat az önkéntes amatőr tartalomépítőket választotta, akik feltöltik a kollektív tudás online gyűjteményeit – a Wikipediát, a YouTube-ot és a blogokat.

Elvileg tehát bárki szerző és szerkesztő lehet – az online tudásbázisok demokratizálják a tudományt. De vajon mennyire működnek demokratikusan az online enciklopédiák és egyéb gyűjtemények? – kérdezi Wilson.

Egy tavaly megjelent kutatás szerint a Wikipediában az összes bejegyzés fele a felhasználók 1 százalékától származik.

A Digg informatikai tallózóban nem egy algoritmus határozza meg, melyik hír mennyire fontos, hanem a közönség dönti el. A beküldött híreket maguk az olvasók osztályozzák. Legfölülre az kerül, amit a legtöbben tartottak nagyon fontosnak. Tavaly a vezető cikkek 44 százalékát 100 felhasználó küldte be. „Nehéz más következtetésre jutni, mint hogy a magát a kollektív tartalomkészítés oldalaként meghatározó Digget 100 felhasználó irányítja.”

„A Wikipedia és a Digg is oligarchiaként működik. Nem a Web 2.0-ás kollektív tudás demokratikus elvei alapján üzemelnek, hanem pont olyan hierarchikusak, mint a meghaladni vágyott hagyományos gyűjtemények” – vonja le a következtést Wilson.

A kollektív tudás mindenesetre még így sem kevésbé demokratikus, mint bármelyik képviseleti demokrácia, ahol bárki szavazhat, de a törvényeket csak kevesek, egy választott oligarchia tagjai hozzák.