Szegregáció vagy őszinte elemzés?
Nemrégiben beszámoltunk arról, hogy az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kezdeményezte: Miskolc önkormányzata ne kapjon uniós forrásokat, mert a település iskoláiban szegregálnak.
Ahhoz, hogy egy önkormányzat uniós forrásokat tudjon lehívni, esélyegyenlőségi tervet kell készítenie. A tervkészítést megelőzi egy esélyegyenlőségi helyzetelemzés. Ha nem őszinte az elemzés (azaz nem valós adatokat tartalmaz), nem készülhet hatékony terv az iskolai szegregáció felszámolására. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány szerint Miskolc helyzetelemzése nem őszinte.
Mohácsi Erzsébet, az alapítvány vezetője szerint az elemzés hiányos. - A készítők azzal takaróznak, hogy nem tudták pontosan megállapítani, hány halmozottan hátrányos helyzetű gyerek tanul az iskolákban. Állítólag azért, mert a szégyenérzet miatt kevés szülő nyilatkozik őszintén a helyzetéről - mondja. Mohácsi érdekesnek tartja, hogy főleg azokban az iskolákból nincs, vagy csak nagyon kevés az adat, ahol a halmozottan hátrányos gyerekek száma igen magas. A József Attila tagiskolában például, amelyet a bíróság tavaly el is marasztalt. A település helyzetelemzésében az áll, hogy ott 129-ből 23 a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek, miközben az elmarasztalás oka épp az volt, hogy ide szinte kizárólag romák jártak. A helyzetelemzésben az önkormányzat arra tesz ígéretet, megfontolja, hogy itt nem indítanak több első osztályt, ám az alapítvány szerint az fejezné ki a deszegregációs szándékot, ha bezárnák az intézményt. Ugyanez a helyzet a Komlóstetői Általános Iskolával, amelynek szintén van egy cigány tagiskolája, a helyzetelemzésben viszont erről nincs szó. - Úgy érezzük, manipulálják az adatokat - mondja Mohácsi Erzsébet.
Mohácsi Erzsébet egy levélre hivatkozik, amelyben Miskolc alpolgármestere tájékoztatja az alapítványt, hogy mit tettek és mit akarnak tenni az Egyenlő Bánásmód Hatóság határozatában foglaltak megvalósításáért. Például tavaly júliusban bezártak egy tagiskolát, ahová szinte csak romák jártak. Mohácsi szerint viszont azért zárták be az intézményt, mert már csak száz gyerek járt oda - az oktatás így finanszírozhatatlanná vált. Az alapítvány azt állítja, hogy a bezárt intézményből kikerült gyerekek átkerültek egy közeli iskolába, ahonnan viszont a nem roma szülők jó előre kivették a gyerekeiket. Így egy újabb olyan iskola jött létre, ahol már 60 százalék felett van a romák aránya.
Az önkormányzat közölte, hogy a hivatalban megalakult az Esélyegyenlőségi Tanács, esélyegyenlőségi referenst is foglalkoztatnak. Mohácsi nemrégiben tárgyalt Miskolcon kisebbségi vezetőkkel. Kisebbségi referenssel nem találkozott, és az esélyegyenlőségi tanács munkálkodásáról semmiféle írásos dokumentumot nem lelt.
Váradi Gábor, a helyi cigány önkormányzat képviselője a helyzetért nem az önkormányzatot teszi felelőssé, mert - idézzük - a több tízéves elmaradásról nem a mostani vezetés tehet. Ugyanakkor sokra tartja az alapítvány munkáját, mert "amióta betették a lábukat Miskolcra, mégiscsak elindult valami".
- Ez még csak helyzetelemzés, nem esélyegyenlőségi terv - így reagál Borovszky Tímea, az oktatási tárca esélyegyenlőségi főigazgatóságának vezetője minderre. Miskolc szerinte őszintén nézett szembe a problémáival. Kiemeli: a források elosztásánál nem az a szempont, hogy ha eddig szegregált egy önkormányzat, akkor ne kapjon pénzt. A lényeg, hogy a fenntartó ismerje be a szegregáció tényét, majd határozza el, hogy megszünteti a gyakorlatot. Ha ezt nem teszi meg, vissza kell fizetnie az elnyert uniós pénzt.
