- Az Egyesült Államok elismerte, hogy észrevételeink nem alaptalanok - jegyezte meg Szergej Lavrov az úgynevezett "2+2" tárgyalások e heti moszkvai fordulója után, amelyen az orosz külügyminiszter és Anatolij Szergyukov védelmi miniszter találkozott amerikai kollégájával. Condoleezza Rice és Robert Gates, úgy tűnik, alig egy hónappal a bukaresti NATO-csúcs előtt - amelyen várhatóan az orosz elnök, Vlagyimir Putyin is részt vesz - elérte azt, amit az októberi tárgyaláson még nem sikerült.

Bár a felek nem részletezték a megegyezés feltételeit, az orosz külügyminiszter tegnapi interjújából kitűnik, hogy továbbra sincs szó állandó orosz szakértői megfigyelőcsoportról, amely a cseh területre tervezet lokátorállomást és a lengyelországi rakétabázist vizsgálhatná. Ez sarkalatos követelése volt Moszkvának. Lavrov szerint ugyan lehetőséget kap az orosz fél az objektumok ellenőrzésére, ám nem tett említést állandó stábról. (Washington az alkalmi látogatást eddig is ajánlotta.) Ráadásul Moszkva feltűnően nyugodtan fogadta az amerikai oldalról hivatalosan nem megerősített értesülést, amely szerint Washington hasonló objektumról tárgyal Törökországgal is. A külügyminiszter nem említette a korábbi orosz igényt, hogy a távolfelderítő lokátort úgy építsék, hogy az ne legyen képes orosz területek megfigyelésére.

- A katonailag és gazdaságilag erősödő Oroszország képe blöff - mondta korábban lapunknak Vlagyimir Polovinkin, az orosz hadsereg tartalékos vezérőrnagya. A tábornok a mára Putyin ellenzéki táborába sodródott Mihail Kaszjanov kormányfősége alatt a miniszterelnöki hivatal helyettes vezetőjeként a katonai exportért volt felelős. Polovinkin szerint a Kreml "keménykedő" nyilatkozatai belföldi használatra szólnak.

A rakétapajzs ellen tüntetők - a legfrisebb felmérések szerint már a lakosság 65 százaléka elveti a radart