Lassan eltűnik a statisztikából a másfél évvel ezelőtti járulékátrendezés, illetve -emelés hatása. Ezt mutatja, hogy a versenyszférában a KSH statisztikája szerint a nettó és a bruttó keresetek növekedésének üteme januárban már kevéssé tért el egymástól. Az elmúlt egy évben a cégeknél a bruttó bérek átlaga 9,7 százalékkal emelkedett, a nettóé 8,5 százalékkal, míg az infláció ez idő alatt 7,1 százalék volt. A versenyszférában foglalkoztatottak reálkeresete januárban már meghaladta az egy évvel korábbit.

A költségvetésben dolgozók bruttó keresete ugyanakkor majd 15 százalékkal csökkent, a nettó pedig 12 százalékkal. Ebben a jelentős visszaesésben azonban az is szerepet játszott, hogy a közszféra alkalmazottai - a kormány és a szakszervezet tavalyi megállapodásának értelmében - 13. havi fizetésüket tavaly június óta havi bontásban kapják. Így az idén januárban csak a fennmaradó rész kifizetése növelte a keresetüket, míg tavaly ez egy teljes hónap volt.

A költségvetési szervezeteknél dolgozók bruttó havi keresete - ez januárban 281 ezer forint volt - még így is meghaladja a vállalkozásoknál dolgozókét, ami 179 ezer forintot tett ki. Tegyük hozzá, ennek fő oka az, hogy a közszférában dolgozók között jóval nagyobb a magas végzettségűek aránya, mint a vállalkozásoknál. A nemzetgazdaságban az átlagos nettó kereset 2008 januárjában 125 ezer forintot tett ki, a szellemi foglalkozásúak 163 ezer forintot vittek haza, a fizikai munkakörben dolgozók 91 ezret.

Az átlag itt is nagy szóródást mutat, bár ilyenkor sem árt a számok mögé nézni. A statisztika szerint a legrosszabbul az oktatásban dolgozók jártak, nettó keresetük majd 15 százalékkal csökkent. Ennek egyik oka egyszerűen egy módszertani változás volt, az, hogy mintegy 30 ezer embert - zömében alacsony keresetűeket - a közszféra más területeiről átsoroltak az oktatási ágba.

A versenyszféra átlagát meghaladó mértékben tavaly az inagtalanüzletben, a kereskedelemben, valamint a papír- és nyomdaiparban dolgozók keresete nőtt. Itt is tapasztalható a "bázishatás", az, hogy a minimálbér kétszerese után kötelezően fizetendő járulék - legalábbis a nyilvántartások szintjén megjelent - jövedelememelő hatása, ami meglepő mértékben megemelte az építőiparban és a szolgáltatásokban dolgozók keresetét, beépült a statisztikába. Erre utal például az, hogy az építőiparban az éves keresetemelkedés elmaradt a versenyszféra átlagától.

A nagy pontosságú intézményi statisztika szerint - igaz, ez a munkában állók mintegy kétharmadát tartja nyilván - a költségvetési szférában tavaly 710 ezren dolgoztak, majdnem hat százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban. Az öt embernél többet foglalkoztató vállalkozásoknál több 1,9 millió embert alkalmaztak, egy százalékkal kevesebbet, mint tavaly januárban.