Kitágult a diplomavilág
Ditta az érettségi után egyetlen magyar egyetemre sem adta be jelentkezését. Most kötelező féléves külföldi gyakorlatát tölti, mielőtt energiamérnökként végezne a pinkafeldi főiskolán, Ausztriában. Az angolul, németül kiválóan beszélő lány nem talált itthon olyan szakot, ahol kellő mélységben foglalkoznának a megújuló energiával, ráadásul volt osztálytársaitól is hallott elég rosszat a magyar felsőoktatásról ahhoz, hogy inkább a külföldi tanulmányokat válassza. Egy pillanatig sem bánta meg döntését. Akár minden hétvégén hazaruccanhatott volna az iskolából a határ közelsége miatt - ezt persze a jó társaság, és a kemény, németül folyó oktatás miatt nem tette. Hogy hol fog dolgozni? - Valahol Európában - mondja, hozzátéve: az iskola, a tanárok is segítenek elhelyezkedni, de ezt a tapasztalatok szerint nem kell kivárni, mert a végzősöket általában elkapkodják.
Egyelőre nem jellemző, hogy a magyar diákok tömegesen szereznék meg külföldön a diplomájukat. - Most kezd talán elindulni a folyamat; a hallgatók eddig elsősorban MBA-képzéseken vettek részt külföldi intézményekben - mondja Szabó Andrea, vezető tanácsadó, a fejvadászattal és szervezeti tanácsadással foglalkozó Telkes Tanácsadó Zrt. társtulajdonosa.
- A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyarok zöme annyira tehetséges, hogy aki egyszer hosszabb időre kimegy tanulni, nehezen jön vissza. Egyre népszerűbb például a bécsi közgazdaság-tudományi egyetem, és mivel ez az időszak az életre szóló barátságok születéséről, sőt már a családalapításról is szól, nem ritka, hogy a diákok örökre kint maradnak Ausztriában. A munkaadó cégek is marasztalják őket - teszi hozzá a szakember.
Aki viszont hazatér, azt a jó nevű külföldi intézményben letett államvizsga szinte biztosan gyorsabb, meredekebb ívű karrierhez segíti, mint magyar iskolában végzett társait. Különösen a nagy nemzetközi vállalatok értékelik magasra az ilyen végzettséget. Aki spanyol, francia, holland vagy német egyetemen végez, gyakran helyezkedik el az adott országban bejegyzett magyarországi cégnél, hiszen mind a nyelvtudása, mind a kultúraismerete megvan a sikeres beilleszkedéshez.
- Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a fejvadászok nem mindig tudnak mit kezdeni azzal, akinek nincs magyar diplomája, de egy - az itthoni munkaerő-piacon semmitmondó intézményben szerezte meg a végzettségét. A nagynevű egyetemekről - Yale-ről, Harvardról, Oxfordból - kijövők pedig néha azért nyomasztóak a cégek számára, mert félnek az extra bérigényektől - mondja Szabó Andrea.
A Külügyminisztériumnak részleges és becsült adatai vannak a külföldön tanuló magyar állampolgárok számáról, hiszen csak a 90 napon túli külföldön tartózkodást kell bejelenteni, amit nem csupán az adott külképviseleten, hanem kiutazás előtt a lakóhely szerinti jegyzőnél is bárki megtehet. - A nagyságrend többezres, és évről évre folyamatosan nő, különösen az unió tagállamaiban. Ez annak is köszönhető, hogy egyre szélesebb az egyetemek, illetve a külföldi tanintézetek ösztöndíjainak, alap- és posztgraduális képzéseinek kínálata - tudtuk meg a külügyi tárcánál.
Kanadában működik a világ egyik legszínvonalasabb oktatási rendszere - laboratóriumokkal, modern eszközökkel felszerelt, nemzetközi hírnevű intézmények -, magas az életszínvonal, sokszínű a kultúra, jó a közbiztonság és angol- francia kétnyelvű környezet várja a diákokat. - A képzési programok - a jogi és orvostudományi kivételével - lényegében megfelelnek a bolognai rendszernek. Az oktatást nem országosan, hanem tartományonként szabályozzák, az azonban közös vonás, hogy kell tandíjat fizetni, és az eszközigényes szakmáknál (például a vendéglátásban) külön képzési díjat is felszámítanak - mondja Csoma Katalin, a kanadai nagykövetség oktatási referense.
A képzési struktúrát a felsőfokú szakképesítést adó community college-ok (ezekben az intézményekben például autószerelőket, fodrászokat, kozmetikusokat oktatnak), a főiskolák és a PhD-programokat is indító egyetemek alkotják. - A felvételi időszak Kanadában általában januártól áprilisig tart. Azt, hogy kinek hova érdemes jelentkeznie, a Kanadai Felsőoktatási Intézmények Szövetségének honlapján, a www.aucc.ca címen elérhető adatbázisból lehet áttekinteni. A rendszeresen frissített internetes linkek alatt az ország összes intézményéről megtalálhatók a tandíj nagyságára, a földrajzi elhelyezkedésre, a felvételi követelményekre, a felvehető diákok számára, az elvárt nyelvismeretre vonatkozó információk - teszi hozzá.
A felvételi versenyvizsga általában három részből áll: egy kvantitatív, alap matematikai ismereteket igénylő, egy verbális, a szókincset és az olvasott szöveg megértését mérő és egy analitikus, logikát igénylő feladatokból összeállított kérdéssorból. Attól, akinek nem anyanyelve az angol, általában TOEFL nyelvvizsgát is kérnek. A sikeres felvételiről szóló határozat birtokában március elseje óta vízumot már nem, csupán tanulmányi engedélyt kell beszerezni, ha az illető diplomát adó képzésre utazik ki. Ez az esetek többségében csak Kanadán kívül igényelhető, a legfeljebb hat hónapig tartó nyelvtanuláshoz nem szükséges igényelni. - A tandíj és a képzési díjak mellett a megélhetésről és az egészség- és balesetbiztosításról kell gondoskodni. A költségek fedezését tanulmányi és szociális alapú ösztöndíjak könnyíthetik meg, illetve a work-study program keretében a diákok a piaci árnál magasabb, támogatott óradíjért vállalhatnak munkát a kampuszokon. Minden egyetemen van munkavállalással foglalkozó iroda, amely segít állást találni az intézmény területén kívül is, a szabályozás szintén tartományonként változó. - A tandíj éves összege tavalyelőtt 5575 és 16 535 dollár között volt a különböző tartományokban. A külföldiek általában többet fizetnek, mint a kanadaiak, és szakonként, felsőoktatási ciklusonként is eltérhet a tarifa - mondja Csoma Katalin.
Hollandiai tanulmányokat azoknak érdemes választani, akik szeretik a soknemzetiségű környezetet, a nyitott, kozmopolita gondolkodású embereket, a gazdag kulturális és művészeti örökségű országokat - ők Amszterdamban több mint 170 nemzetiséggel találkozhatnak.
Az Educatio 2008 kiállításon bemutatkozott például a zwolle-i Windesheim Honours College, ahol három év alatt BsC-képzés keretében lehet kereskedelmi, szállítási és logisztikai, mérnök és fejlesztő, illetve egészségügyi és szociális végzettséget szerezni. Az oktatás angolul folyik, ezért a felvételhez nemzetközileg elfogadott nyelvvizsga is szükséges a nemzetközi érettségin (International Baccalaureate) vagy azzal egyenértékű bizonyítványon kívül. A tandíj 1550 euró évente, ezen kívül intézményi díjat (institutional fee) szednek, ami évi 500 euró. A lakhatás és az egyéb költségek - biztosítás, könyvek, étkezés - további 5-5 ezer euróba kerülnek évente. Idén szeptembertől az intézmény diákjainak 40 százaléka külföldi - például maláj, magyar, bolgár - lesz. A képzés része egy három hónapos szakmai gyakorlat, amelyet Hollandiában, illetve az ország határain kívül kell eltölteni.
- Ez a tapasztalat sokat segíthet egy későbbi nemzetközi karrier befutásában - véli Friderika Cazemier, az iskola munkatársa. Hollandiában a magánegyetemeken az éves tandíj akár a 25 ezer eurót is elérheti, ezért ezen intézmények egy része hallgatóhiánnyal küzd. Sok közülük rendszeresen toboroz külföldi diákokat.
A kínai nyelv tanulása és a munkavállalás kínai vagy kínai tulajdonú cégeknél az európai fiatalok körében is egyre népszerűbb, ezért ma már nem is olyan extrém gondolat egy néhány éves diplomaszerző kiruccanás például Tajvanra. A Nemzeti Tajvani Egyetemen - amely Tajpej központjában, az ország területének egy százalékán helyezkedik el - jelenleg közel 400, több mint 50 országból érkezett hallgató tanul. A legtöbb alapképzés nyelve kínai, a mester- és a doktori programok általában párhuzamosan - angolul és kínaiul - futnak. Az egyetem 32 ezer hallgatója 54 tanszéken, 99 posztgraduális intézményben tanul. A BA-képzések szemeszterenként 537-660 euróba, a mester és PhD-kurzusok 546-663 euróba kerülnek, az angol MBA-tarifája 1138 euró, ezen kívül évi 4200-6400 euró megélhetési költséggel kell számolni. A jelentkezéshez szükség van a már megszerzett diploma hiteles fordítására, másolatára, egy tanulmányi tervre és ajánlólevélre is. A képzések időtartama jellemzően 4-6 év, az állatorvosi végzettség megszerzése 5-7 évbe telik, a doktori iskola pedig 2-7 év alatt teljesíthető. Aki megfelel az általa kiválasztott, külföldieket fogadó tanszék követelményeinek, kollégiumi helyet is kap.
Burundiba, Haitira ne
A Külügyminisztérium honlapján a "Nem javasolt utazási célországok és térségek" kategóriába sorolt országokban a tanulmányi célú tartózkodást sem ajánlja. Ilyen ország jelenleg Afganisztán, Algéria, Burundi, Csád, Elefántcsontpart, Etiópia, a Fidzsi-szigetek, Haiti, Irak, Kelet-Timor, Kenya nyugati térsége, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-Afrika, Libanon, Libéria, Ruanda, Szomália, Szudán vagy Togo.
Érdemes meggyőződni arról is, hogy a megszerzett hazai végzettség milyen kinti tanulmányok folytatására jogosít, illetve az adott külföldi képzéssel megszerezhető szakma, oklevél, diploma Magyarországon honosítható-e - hívták fel a figyelmet a tárcánál.
A magyarok rendszeresen fordulnak tanulmányi ügyekkel a külképviseletekhez. Elsősorban a fogadó ország sajátosságai, oktatási rendszere iránti kérdések jellemzőek, a konzuli érdekvédelmi típusú ügyek száma kevés.
