Nem csak latinnal él az orvos
A többi között egy magyar orvos esetére hivatkozva int óvatosságra az angol orvosi kamara a külföldi doktorokkal kapcsolatban. A testület 2006-ban ötezer panaszt vizsgált ki, amelyből háromszázat követett fegyelmi meghallgatás, és legsúlyosabb büntetésként 54 orvost töröltek is a szakmai névjegyzékből, vagyis megvonták tőlük a praktizálás jogát. A tiltólistára kerültek döntő többségükben külföldi doktorok voltak - egy magyar orvost például megtévesztésért büntettek ily módon. Sok panasz érkezett a külföldi orvosokra azért is, mert nem beszélik megfelelően az angol nyelvet, és ez olykor a biztonságos betegellátást is veszélyezteti.
Egy másik magyar orvost, egy ortopédsebészt is "kiemeltek". Ő egy egyszerű térdműtét miatt került pellengérre, még 2006-ban. A sebész az eset leírása szerint egészen banális hibát követett el, aminek következtében egy rendőr lábát majdnem amputálni kellett. Ugyanennek az orvosnak 18 másik műtétjét ezért egy független kolléga elemezte, s a megállapítása meglehetősen súlyos: 12 műtét szakmai szempontból komoly kívánnivalókat hagyott maga után. Úgy tudjuk, a magyar orvost haza is küldték a szigetországból - ma egy itthoni intézetben dolgozik.
A magyarok kiközvetítésével foglalkozó Metaforum, Karrierfejlesztő és Mobilitás központ vezetője szerint szinte mindegyik, külföldi munkára jelentkező magyar orvos nagyon komoly nyelvi felkészítésre szorul, de a munkájukra eddig sehonnan nem érkezett panasz. Pillanatnyilag 1200 magyart regisztrálnak az angol kamarában.
- Akik már kijutnak, valóban jól tudnak angolul, anélkül nem is dolgozhatnának. A "kintiek" egyébként meglehetősen furcsák, én a magam részéről a leginkább egyfajta irigységet érzek e mostani felmérés hátterében. Ráadásul tudni kell, hogy a brit egészségügyet valójában az idegen anyanyelvűek tartják fenn: a doktorok 46 százaléka ugyanis nem angol - mondja dr. Aszalós Zoltán, a közvetítő cég vezetője. Szerinte a szűrő szigorú, de a patológusok, onkológusok, radiológusok vagy pszichiáterek könnyen kijuthatnak, a nálunk klasszikus hiányszakmák iránt viszont nem biztos, hogy ott is nagy a kereslet. Asztalos Zoltán szerint egyébként annak ellenére, hogy a Magyarországon frissen végzettek 66 százaléka mondja, hogy külföldre menne dolgozni, csak minden tizedik tesz is ezért valamit, s jó, ha a jelentkezők töredéke kijut. Az arány: harminc jelentkezőből egy elmegy.
A Magyar Orvosi Kamaránál a már említett ortopédus az egyetlen olyan külföldön dolgozó doktor, aki ellen panaszt jelentettek. Dr. Gyenes Géza főtitkár lapunkkal azt közölte: jelenleg a világ különböző pontjain 2600-an dolgoznak, most épp Svédországba készül egy háziorvosi csapat. Ők fél éve tanulják intenzíven a svéd nyelvet - indulás előtt ugyanis vizsgát kell tenniük.
A nyelvtudás egyébként elvileg a hazai kórházakban is kihathat a gyógyító munkára: van olyan intézmény ugyanis, amelyben a doktorok vagy más egészségügyi dolgozók negyede külföldi. A nálunk dolgozó afrikai, iráni, arab vagy éppen mongol orvosoknál bizony, akadnak gondok a nyelvtudással. Az egyik kórházi osztályvezető, akinek egyébként éppen egy külföldre távozó kollégát kellett pótolnia, s égető szüksége volt új emberre, egy arab orvossal szerződött. Ő hiába élt már tíz éve az országban, a nyelvtudás, illetve annak hiánya szinte reménytelenné tette az önálló szakmai munkát. A kórházak vezetői is elismerik: vannak olyan kollégáik, akiket valóban nagyon nehéz megérteni. A dr. Eszényi Géza vezette ózdi kórházban a doktorok harminc százaléka határon túli. A külföldiek fele nem magyar anyanyelvű.
- Van olyan doktorom, akit én is nagyon nehezen értek meg, s érkezett már ilyen panasz a betegektől is. Ez az orvos viszont már húsz éve él itt, s a munkáját nagyon jól végzi. De ha gond lenne vele, akkor sem igen tudnék mit tenni: állandósult az orvoshiány lényegében minden szakmában, tehát nemigen van más választásom, mindenképpen alkalmaznom kell - mondja a főigazgató, akit egyébként épp a napokban akartak Angliába csábítani, forintban számolva havi két és fél milliós fizetésért.
Egy másik, szintén hátrányos helyzetben lévő kórház, a sátoraljaújhelyi vezetője viszont nem hallott még panaszt doktoraira. Dr. Antal Gabriella azt mondja, hogy a náluk lévő külföldi orvosok 10-15 éve gyakorolják a magyar nyelvet, így nemigen van gondjuk a gyógyításban és a kommunikációban.
