Elkülönítés négyszáz iskolában
Ingyen hívható zöldszámot és deszegregációs jelzőrendszert hoz létre a Mozgalom a Deszegregációért Alapítvány. A program fővédnöke Mohácsi Viktória, az Európai Parlament képviselője tegnap egy konferencián arról beszélt, hogy a polgármesterek 2003 óta pontosan tudják, hogy a roma gyerekek elkülönítése törvénytelen. Emlékeztetett: az első Nemzeti fejlesztési tervben nyolcmilliárd forint uniós forrás állt rendelkezésre a szegregáció felszámolására, ám a pénznek csak egy részét használták fel. Még ma is "természetes", hogy ha egy településen speciális iskola van, az főleg roma gyerekekből áll.
Mohácsi Viktória szerint a hivatalosan bevallott 173 gettóiskolánál jóval több ilyen intézmény van, megközelítőleg 400. Hozzátette: 2002-ben a 6-14 éves gyerekek 5,3 százalékát, 2007-ben már 8 százalékát minősítették fogyatékosnak. Bár nincsenek pontos adatok, valószínűsíthető, hogy e gyerekek nagy része cigány. Legutoljára 1998-ban készült - nem tudományos eszközökkel - becslés arról, hogy a kisegítő osztályokba járó gyerekek hány százaléka roma származású. Az eredmény sokkoló volt: a borsodi kisegítő osztályok tanulóinak 98 százaléka cigány. - A deszegregációs jelzőrendszer jelentősége tehát igen nagy, hiszen "az emberemlékezet óta" meglévő elkülönítést fel kell számolni - emelte ki Lángi Alajos, az alapítvány képviselője.
Nehéz lesz. Mert bár a polgármesterek jól tudják, melyik intézményben működik törvénytelenül "c" és kisegítő osztály, a számokból kiderül: többségük gyakorlatilag semmit nem tesz a törvénytelen helyzet fölszámolásáért.
Mohácsi Viktória 2002-ben készíttetett egy felmérést arról, hogy az integrációs programokat az emberek miként fogadják. Az eltérő szociális helyzetű, beilleszkedési problémákkal küszködő gyerekek egy osztályban tanítását (vagyis az elkülönítés fölszámolását) a megkérdezettek 52 százaléka utasította el. A helyzetet súlyosbítja, hogy ha cigány gyerekekről volt szó, az elutasítás már 98 százalékos volt.
Ami a zöldszámot illeti: ha a szülők úgy érzik, hogy gyereküket hátrányos megkülönböztetés éri az iskolában, e számot azonnal hívhatják. Az ügyről értesítést kap a panaszoshoz legközelebb található "jelzőőr", aki föltárja a történteket. Fölkeresi a törvénysértően működő iskolát, és jelentést készít az esetről.
Az alapítvány jogászai először csak panaszos levélben fordulnak a fenntartóhoz, illetve az Oktatási Hivatalhoz. Ha ennek nincs eredménye, akkor a Közigazgatási Hivatalhoz, az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, a kisebbségi és az oktatási ombudsmanhoz, illetve az oktatási tárcához mennek. Végső esetben az alapítvány pert indít a törvénytelenül működő iskola fenntartója ellen.
- Nem célunk botrányt kavarni, de azt el szeretnénk érni, hogy panaszaink ne egy fiókban kössenek ki. Addig küzdünk, amíg fel nem számoljuk az utolsó gettóiskolát is - tette hozzá Kállai László, a programban részt vevő Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnöke.
