Csökkenő GDP-növekedés
Hozzátette: szűkül a magyar export lehetősége is, ezért a korábban várt 12,9 százalékkal szemben várhatóan 11,5 százalékkal bővülhet az idén a kivitel.
Megerősítette, hogy az államháztartás ESA és GFS szerinti hiánya nem változik a korábban prognosztizálthoz képest, az uniós szabványok szerint számított ESA-hiány a GDP 4 százaléka, a GFS- hiány önkormányzatokkal 4,4 százalék lesz.
Veres János a külpiaci helyzetet elemezve elmondta: Magyarország legfontosabb exportpiacain, Németországban, Olaszországban romlottak a növekedési kilátások. Az eurózónában a GDP idei bővülésére vonatkozó korábbi előrejelzés 2,2 százalék volt, amit februárban 1,8 százalékra mérsékeltek, míg az inflációs előrejelzés a tavaly novemberi 2,1 százalékról az idei februári prognózis szerint 2,6 százalékra emelkedett éves szinten 2008-ra. Németországban a GDP korábban 2,1 százalékra várt bővülését februárban 1,6 százalékra mérsékelték, az inflációs előrejelzést viszont az előző 2 százalékról 2,3 százalékra emelték fel.
A tárca azzal számol, hogy a bruttó átlagkeresetek a konvergenciaprogramban szereplő 5,4 százalék helyett 7 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 5,2 százalék helyett 6,3 százalékkal emelkednek. Összességében a reálbérek a konvergenciaprogramnak megfelelően várhatóan 0,4 százalékkal nőnek az idén.
A pénzügyminiszter elmondta: a magasabb infláció magasabb adó- és járulékbevételeket hoz, ugyanakkor a reálkeresetek növekedésével együtt a nyugdíjak esetében is emelkedést eredményez. A magasabb bérpálya és infláció 30 milliárd forintos többletterhet jelent majd a nyugdíj-kifizetéseknél a központi büdzsének, míg a közszférában a bérek megemelkedése 10 milliárd forint többletkiadást okoz.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a módosított makropálya mennyiben változatja meg a jövő évre vonatkozó adó-elképzeléseket, a miniszter kifejtette: az ez év március 9-i népszavazás hatása, az újabb népszavazás esetleges kockázata, a nemzetközi pénzpiacokon bekövetkezett fejlemények, valamint az állampapírpiacon az utóbbi hetekben tapasztalt események módosítják azt a mozgásteret, amelyben a kormány gondolkodhat az adóreform kapcsán. Elmondta, ezek együttes hatása elérheti a 100 milliárd forintot is, vagyis ennyivel szűkülhet az adóteher-csökkenés korábban elképzelt nagysága.
Korábbi nyilatkozatok szerint a következő évi adó- és járulékmérséklések révén 200-250 milliárd forinttal csökkentek volna a terhek.
Veres János nyomatékosította, a kormány határozott abban a tekintetben, hogy csupán annyival lehet mérsékelni az adó- és járulékterheket, hogy az ne veszélyeztesse a konvergenciaprogramban 2009-re előírt, uniós normák szerinti 3,2 százalékos államháztartási hiány elérését.
(forrás: MTI)
