A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege piaci szereplőknek összeállított, napi  felzárkózó térségi elemzései szerdai kiadása külön kitér az  egészségügyi reform további sorsáról folyó magyarországi  latolgatásokra.

A ház szerint "elkerülhetetlennek tűnik" egy olyan döntés,  amelynek alapján az egészségbiztosítási pénztárak teljesen állami  tulajdonban maradnak, miután a potenciális magánbefektetők  "visszaléptek" az egészségbiztosítási piaci részvételtől, attól  tartván, hogy a reformokat egy újabb, ellenzéki kezdeményezésű  népszavazás "könnyedén visszafordíthatja".

Ha azonban az egészségügyi reform visszafordításáról születnék  döntés, az "hatalmas csapást jelentene" a kormány  reform-erőfeszítéseire, és számos más intézkedés esetében is teljes  fordulatot vetíthetne előre, áll a JP Morgan szerdai elemzésében,  amely szerint a kormányra a lakosság "reformfáradtsága" és az  ellenzék is nyomást gyakorol.

A ház szerint várható a 2009-es adócsökkentési tervek jelentős  mértékű visszafogása, miután a kormány szeretné elkerülni az újabb  negatív hitelminősítői lépéseket.

A JP Morgan ezzel a Standard & Poor's múlt hét végi londoni  bejelentésére utalt.

A világ legnagyobb hitelminősítője - kevesebb mint másfél évvel  a negatív kilátás stabilra javítása után - ismét leminősítést  valószínűsítő negatívra rontotta a szuverén magyar adóskockázati  besorolás kilátását, arra a véleményére hivatkozva, hogy romlottak a  tartós közfinanszírozási konszolidáció perspektívái.
Az indoklásban szerepelt a Standard & Poor's azon vélekedése, miszerint a  március 9-ei népszavazás eredménye - jóllehet nem fogja érdemben  növelni az idei államháztartási hiányt - megerősítette, hogy  "csökken a magyarok vágya a konszolidációs folyamat továbbvitelére",  és a "rosszul időzített 2009-es adócsökkentési elképzelések is ebbe  az irányba mutatnak".

A Standard & Poor's már a kilátásrontás bejelentése előtt is  kedvezőtlen értékelést adott a magyarországi adócsökkentési  tervekről.

A forint árfolyam-ingadozási sávjának felszámolásáról  összeállított február végi londoni elemzésében a hitelminősítő azt  írta: a tavalyi hiánycélhoz képest több mint egy százalékpontos  GDP-arányos költségvetési túlteljesítéssel - vagyis a célnál  ennyivel kisebb hiánnyal - nyert plusz költségvetési mozgásteret a  javasolt adócsökkentések helyett inkább a hiánycélok eléréséhez  használt biztonsági tartalékként kellene kezelni.
A hitelminősítő akkori elemzése szerint a "feszített"  közfinanszírozási helyzet nem nyújt teret az adócsökkentésekből eredő anticiklikus gazdaságösztönzéshez.

(MTI)