"A kormánydöntés megszületett, ez a mai napon a határozatok tárában meg fog jelenni." - mondta Horváthné Fekszi Márta a kabinet ülése után tartott sajtótájékoztatón. A kormány Koszovó elismerésével párhuzamosan felkérte a külügyminisztert, hogy tegyen előterjesztést az államfőnek a diplomáciai kapcsolatok felvételéről az új független állammal. A köztársasági elnök várhatóan egy-két napon belül dönthet a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. A tervek szerint a Pristinában - az ENSZ koszovói missziója alatt - már ma is működő diplomáciai misszió alakul majd át magyar nagykövetséggé - mondta az államtitkár.

A szerb kormány abban érdekelt, hogy ne érje atrocitás a vajdasági magyarságot az elismerés miatt. Magyarországnak és Szerbiának is kiemelt figyelmet kell fordítani a területükön élő kisebbségekre - mondta az államtitkár. A magyar Külügyminisztérium felhívta a szerb hatóságok figyelmét arra, hogy fokozott figyelmet és védelmet biztosítsanak a vajdasági magyarságnak - tette hozzá. Magyarország az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval is egyeztetett a kérdésről az elismerés előtt.

"Nagyon örülünk, hogy barátaink elismertek bennünket. Jó döntést hoztak a megfelelő pillanatban" - mondta a horvát közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában Hashim Thaci koszovói miniszterelnök a magyar és a horvát bejelentésekről.

Hajredin Kuci koszovói miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett szerdai nyilatkozatában, hogy nemcsak Koszovó számára jó hír a magyar, a horvát és a várható bolgár elismerés, hanem a szerb népnek is, hiszen Budapest és Szófia hangsúlyozza, hogy pártolja Szerbia európai uniós integrációját.VMSZ: régóta várt döntés

Régóta várt döntésnek nevezte Koszovó függetlenségének magyarországi elismerését a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerdán, Budapesten. Fontos, hogy a döntésnek a Vajdaságban élő magyar közösség egyetlen tagjára nézve se legyen kedvezőtlen következménye -  hangsúlyozta Pásztor István újságíróknak.

Hozzátette: arra kérte a szerb kormányt, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy garantálható legyen a vajdasági magyarság minden tagjának személyi és vagyoni biztonsága. A VMSZ elnöke szerint a szerbiai rendőrség és a bűnüldöző szervek felkészültek arra, hogy minden esetleges kilengést megakadályozzanak.

Horvátország is elismerte Koszovót

Horvátország elismerte szerdán Koszovó függetlenségét. Ivo Sanader horvát miniszterelnök jelentette be a korábbi szerb tartomány független államként való elismeréséről hozott zágrábi döntést kormányának szerdai ülése után. Megfigyelők szerint az elismerés felboríthatja Zágráb és Belgrád kényes viszonyának egyensúlyát.

Közös nyilatkozat

Koszovó küszöbön álló elismeréséről adott ki közös nyilatkozatot a magyar, a bolgár és a horvát kormány - közölte a Külügyminisztérium szóvivői irodája szerdán délelőtt. A nyilatkozatban a felek megállapították: Koszovó függetlenségét azt követően ismerik el, hogy elkerülhetetlenné vált a koszovói status quo megváltoztatása.

Mint írták, a három ország döntésénél figyelembe veszik az Európai Unió e kérdésben hozott korábbi határozatait. A magyar, a bolgár és a horvát kormány közös nyilatkozatában leszögezte: érdekeltek a kapcsolatok fejlesztésében Szerbiával, és úgy vélik, hogy a térség valamennyi országa számára az európai integráció biztosíthatja a gazdasági és társadalmi fejlődést. Bulgária, Magyarország és Horvátország támogatja Szerbia és az Unió közötti kapcsolatok erősítését, és szorgalmazza többek között Szerbia mielőbbi tagjelöltté válását, illetve a vízummentesség megadását - áll a kommünikében.

Magyarországgal, Horvátországgal, Bulgáriával, Kanadával és Japánnal együtt eddig összesen 32 ország ismerte el Koszovót függetlenségének február 17-i kikiáltása óta.

Nyolc ország nyilvánította ki, hogy ellenzi a volt dél-szerbiai tartomány függetlenségét, míg 6 ország fenntartását fejezte ki.

Jeremic: nem számíthat jó kapcsolatokra Szerbiával, aki elismeri Koszovót

Nem számíthatnak jó kapcsolatokra Szerbiával azok az országok, amelyek elismerik Koszovó függetlenségét - jelentette ki a szerb külügyminiszter szerdán Athénban. A szerb külügyminiszter szerint "az az ország, amely úgy dönt, hogy elismeri az illegálisan kikiáltott koszovói államot, megsérti a nemzetközi jogot".

"Szomorúan látom, hogy vannak olyan országok a térségünkben, amelyek elismerték, vagy el fogják ismerni (Koszovót)" - mondta Jeremic. "Azt mondom: ne tegyétek. Ne sértsétek meg Szerbia szuverenitását és területi egységét Koszovó elismerésével" - fogalmazott Jeremic, akit a görög külügyminiszterrel, Dora Bakojannisszal tartott tárgyalásai alkalmával kértek arra, hogy reagáljon a három ország közös nyilatkozatára. "Ez egy felhívás" -  tette hozzá. Arra kérte a térség országait, hogy segítsenek megoldást találni a koszovói kérdésre. "Szerbia - mondta - megpróbál majd kompromisszumos megoldást találni Koszovó jövőbeli jogállásának kérdésére az Egyesült Nemzetek védnöksége alatt, és európai unióbeli barátaink segítségével nem lehetetlen ez a kompromisszum". Szerbia minden jogi, politikai és diplomáciai eszközzel küzdeni fog Koszovó elismerése ellen - tette hozzá.

Szerbia tiltakozik

Szerbia diplomáciai jegyzékben tiltakozott szerdán Koszovó függetlenségének magyar és horvát elismerése ellen. A Beta hírügynökséghez eljuttatott külügyminisztériumi közlemény szerint a szerb kormány akciótervével összhangban Vuk Jeremic külügyminiszter elrendelte, hogy Radivoj Cveticanin zágrábi és Predrag Cudic budapesti szerb nagykövet sürgősen térjen haza. A tiltakozó jegyzék átadását követő 48 órán belül el kell hagyniuk állomáshelyüket - szól a hivatalos tájékoztatás.

A jegyzéket Zágrábban Cveticanin nagykövet, Budapesten viszont a szerb ügyvivő adta át a külügyminisztériumban. Predrag Cudic szerb nagykövet ugyanis - megbízatása lejártával - már körülbelül egy hónapja távozott a magyar fővárosból, kinevezett, és Budapest által is elfogadott utóda, Dejan Sahovic viszont még nem érkezett meg állomáshelyére.

Remélték, hogy nem fog bekövetkezni, de nem érte váratlanul a magyar Külügyminisztériumot a budapesti szerb nagykövet visszahívása - mondta Szentiványi Gábor külügyi szakállamtitkár, politikai igazgató. Sajnáljuk, de tudomásul vesszük a nagykövet visszahívását. A lépés nem teljesen meglepő: a szerb diplomácia részéről eddig is követett gyakorlat volt, hogy azon országok esetében, amelyek elismerték Koszovó függetlenségét, egyrészt diplomáciai jegyzékben tiltakoztak, másrészt visszahívták az adott országba akkreditált nagykövetüket - mondta Szentiványi Gábor. Hozzátette: a magyar diplomácia reméli, hogy ez nem hat ki a kétoldalú kapcsolatok fejlődésére.

A politikai igazgató kitért arra, hogy a nagykövet visszahívása nem jelenti a diplomáciai kapcsolatok megszakítását. A lépés valószínűleg nem fog fennakadást okozni a budapesti szerb nagykövetség mindennapi munkájában, nagykövet hiányában ideiglenes ügyvivők vezetik a diplomáciai képviseleteket. Magyarország nem tervezi, hogy visszahívja belgrádi nagykövetét - mondta Szentiványi Gábor.Élesen reagált a szerb sajtó

Koszovó függetlenségének Magyarország általi elismerése a hasonló lépésekre adott eddigi legélesebb reagálást váltotta ki Belgrádban - egyelőre csak a sajtó, pontosabban a Tanjug hírügynökség szintjén. A magyar döntésről először az állami irányítás alatt álló Tanjug számolt be, Horváthné Fekszi Márta külügyminisztériumi államtitkár nyilatkozata után egy órával. Nem tényt közölt, hanem egy hosszú, vélhetően már korábban megírt anyagot, amelyben először a magyar kormány Koszovó elismerésének kérdésében tett "vargabetűit" elevenítette fel.

A szerb kormány nemzetközi jogban jártas volt miniszterétől, Váradi Tibortól idézett először, aki szerint Magyarországnak semmilyen oka sem volt arra, hogy ennyire siessen Koszovó elismerésével, s ha kellő türelemmel kivárja, hogy az új országot felvegyék az ENSZ-be, akkor senki se mondhatta volna, hogy döntése barátságtalan gesztus a szerb néppel szemben.

A szerb hírügynökség azt írta, hogy Gyurcsány Ferenc kormánya egészen 2007 nyaráig az ENSZ hatáskörébe tartozó problémának minősítette Koszovó státusát, s azt mondta, hogy megváltoztatásáról csak a világszervezet Biztonsági Tanácsa dönthet. Aztán - írta a Tanjug - a múlt nyári budapesti nagyköveti tanácskozáson új megfogalmazás született, amely szerint a legfontosabb a délnyugat-balkáni térség biztonsága, amelyet budapesti megítélés szerint csak a koszovói albánok igényeinek kielégítésével lehet szavatolni.

Eközben a magyar sajtóban egyre több cikk jelent meg a magyar-szerb kapcsolatok történetéről, s egy olyan megállapítás is napvilágot látott, amely szerint "a magyarok kárörvendően nevetnek a szerb nép baján" - írta a Tanjug.

A hírügynökségi anyag ezek után történelmi áttekintésbe megy át, visszanyúlva több mint ezer évre állapítja meg, hogy a szlávok előbb telepedtek le a Pannon-alföldön, mint a magyarok. Követi ezt az 1526-os mohácsi csatavesztés említése, az 1848-49-es szabadságharc - amely azért is bukott el, mert Magyarország nem volt hajlandó szabadságot adni kisebbségeinek -, s Jugoszláviának a Horthy vezette Magyarország általi megtámadása, a "hideg napok" időszaka.

Koszovó függetlenségét eddig 33 ország ismerte el. A szerb tömegtájékoztató eszközök, köztük a Tanjug, mindeddig rövid, tényszerű hírekben számoltak be ezekről a lépésekről.(forrás: MTI)

Pristina 2008. február