Olimpiai láng - tekintse meg infografikánkat!>>>>>

Amint az köztudomású, a negyvenkilenc évvel ezelőtti népfelkelés évfordulója nyomán kirobbant tibeti zavargások, illetve a kínai hatóságok erőszakos beavatkozása miatt vetődött fel, hogy az augusztusi olimpia megrendezése veszélybe kerülhet. Tibet-párti tüntetők tegnap tiltakozó megmozdulást tartottak a NOB lausanne-i székházánál. Transzparenseiken - többek között - ez a felirat volt olvasható: "Rogge úr, a hallgatása embereket öl meg". Tibeti aktivisták pedig levelet küldtek a NOB-nak, melyben jelzik: meg fogják akadályozni az olimpiai láng útját a himalájai területen.

Ugyanakkor elutasította a pekingi játékok esetleges nemzetközi bojkottját a dalai láma. Tibet indiai száműzetésben élő vallási vezetője ezt szóvivője útján fejtette ki a német Frankfurter Rundschaunak adott nyilatkozatában, azt hangsúlyozva: "Tibet lakossága a kínai kormánnyal, nem pedig a kínai néppel áll konfliktusban. Éppen ezért a kínai népet nem szabad megfosztani az olimpiától." A dalai láma nyilatkozatával egy időben a német kormány több képviselője úgy vélte, hogy az olimpia esetleges bojkottja nem megfelelő eszköz a nyomásgyakorlásra - jelentette az MTI tudósítója. A megszólalók emlékeztettek arra, hogy sem az 1980-as moszkvai, sem pedig az 1984-es Los Angeles-i olimpia bojkottja nem hozta meg az abban szerepet vállalók által remélt politikai változásokat.

Ezzel némiképp ellentétes nézetet fogalmazott meg Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke. A német konzervatív politikus a Deutschlandfunk rádióállomásnak úgy fogalmazott: "Minden lehetőséget nyitva kell hagyni". Pöttering fölvetette: adott esetben a politikusok bojkottálhatnák a pekingi játékokat oly módon, hogy nem vennének részt az olimpia megnyitóján. Pöttering nem zárta ki a teljes bojkott lehetőségét sem.

Az ügyben - ahogyan az várható volt - magyarországi szervezetek is hallatták a hangjukat: a Tibetet Segítő Társaság a NOB mellett Schmitt Pált, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét is arra kérte, hogy fontolja meg a nyári játékok bojkottját, és fejezze ki tiltakozását Pekingnek. Schmitt azt mondta: az olimpia nem a politikáról, hanem a sportról és a kultúráról szól, a bojkott pedig nem változtat meg semmit. S a legfrissebb: szabadtéri sajtótájékoztatón érezte szükségét bejelenteni az SZDSZ ifjúsági tagozata, hogy a tibeti események miatt a pekingi játékok nyitóünnepségének bojkottját javasolja a MOB-nak...

Talán már feledésbe merült: Kína a bojkott olimpiai bajnoka. Sportolói hét egymást követő nyári ötkarikás játékon nem vettek részt: Peking így tiltakozott az ország részének tekintett Tajvan olimpiai szereplései miatt. Tajvan ráadásul 1984-ig Kínai Köztársaság címen küldte versenyezni sportolóit, ami a kommunista vezetőket különösen felháborította. Először a melbourne-i olimpiáról maradt távol Kína, ráadásul az ausztráliai játékokon a szervezők lányos zavarukban Tajvan zászlaja helyett a népi köztársaság vörös lobogóját vonták fel, mire a sportolók a nézők tapsától kísérve letépték azt. Peking huszonnyolc évig duzzogott, és csak Los Angelesben tért vissza az olimpiai családba. (Munkatársunktól)

Tibet-szimpatizáns Észak-Indiában