Egy ilyen lépés a gyakorlatban az újonnan függetlenné vált állam kettéosztását jelentené, megfigyelők szerint azonban nincs sok esélye a megvalósulásra.

Az ajánlatot a név nélkül nyilatkozó források szerint a szerb kormány koszovói ügyekkel foglalkozó minisztere, Slobodan Samardzic tette a hét végén, ám a koszovói közigazgatást felügyelő ENSZ-illetékesek azonnal elutasították.

A koszovói ENSZ-misszió (UNMIK) helyettes vezetője, Larry Rosin hivatalosan csak annyit közölt, hogy Samardzic a hét végén valóban átadott neki egy dokumentumot, amely Belgrád szándékai szerint a Szerbia és az UNMIK közötti kapcsolatrendszer kereteként szolgálna. A dokumentum tartalmáról az ENSZ-illetékes semmit sem közölt.

Szerbia elutasítja Koszovó februárban kikiáltott függetlenségét, s arra ösztönzi az ottani, mintegy 120 ezer szerbet, hogy szakítsák meg a kapcsolatokat a koszovói lakosság többségét alkotó albánokkal, illetve vegyék semmibe a helyszínre telepítendő, egyebek között a jogállamiság megerősödésére felügyelő EU-missziót.

A koszovói szerbek több mint fele a terület déli és keleti részén, szétszórtan él. A többiek viszont Észak-Koszovóban, nagyjából egy tömbben élnek, s az itteni rendőrök, orvosok, tanárok már eddig is a szerb kormánytól kapták fizetésüket.

Megfigyelők szerint az a tény, hogy a koszovói szerbek hevesen ellenzik az egykoron Szerbia részét alkotó tartomány függetlenné válását (s hogy ez a tömeghangulat hétfőn zavargásokhoz vezetett az északi régió központjában, Kosovska Mitrovicában), elvileg megteremthetné Koszovó kettéosztásának feltételeit. Csakhogy ezt Szerbia hivatalosan nem fogja felvetni, hiszen egy ilyen lépés azt jelentené, hogy Belgrád feladja igényét Koszovó egészére. Ráadásul a koszovói albánok hallani sem akarnak a megosztásról, s azt a Nyugat is elutasítaná.

(MTI)