Nem talál munkát a frissen végzett orvosok negyede, miközben szakorvosokból nagy a hiány.

Kétszáz frissen végzett hallgatónak nem jut hely, legfeljebb önkéntesként dolgozhatnak a kórházakban. És sokan dolgoznak is. Minek következtében másokat, akik fizetésért gyógyítanának, elküldenek.

Az egészségügyi vezetés szerint az államkassza nem bírja el a rezidensek bérét és továbbképzésük költségeit, így tavaly reformot hirdettek: csak 3-6 hónapig nyújtottak volna állami támogatást a négy gyakornoki évhez, ezután a béreket a kórháznak, a képzés költségeit pedig a rezidensnek kellett volna fizetnie. A nagy ellenállás miatt a tárca visszakozott. A legújabb tervek szerint a kórház és a költségvetés közösen állná a pénzt: a havi 70 ezer forintos képzési költséget és járulékait a költségvetés, a béreket az intézmények fizetnék.

A jelenleginél ötven százalékkal magasabb fizetésekkel terelnék a hiányszakmák, a patológia, a pszichiátria, a radiológia vagy a röntgendiagnosztika, illetve az elhagyott régiók felé a szakorvosjelölteket.

Papp Magor, a négy orvosi egyetem hallgatóinak képviselője közölte: felmérik, melyek azok az ösztönzők, amelyek segíthetik a pályán tartást.

- A pénzen kívül komoly segítséget jelent, ha bővül a frissen végzett orvosok kompetenciája. Vagyis a rezidensek ne csak egyszerűen jelen legyenek a kórházakban, hanem tevékenyen vehessenek részt a gyógyítómunkában. El szeretnénk érni, hogy bizonyos gyakorlati óraszám után önálló munkára is alkalmasnak tekintsék őket.

Az intézmények így tényleges munkaerőt kapnának, a gyakornokok pedig nem éreznék magukat fölöslegesnek. Papp Magor szerint vannak olyan szakmák, ahol az ügyeleteket rá lehetne bízni a rezidensekre is.

Jelenleg 750 orvos, 150 fogorvos és 300 gyógyszerész vesz részt szakorvosképzésben. Az egészségpolitikai döntéshozók pártállástól függetlenül javítanának a helyzeten, többen elismerik ugyanis, hogy a rezidensek csak sétálgatnak a kórházi folyosókon, szakmai feladatokat alig kapnak, kiszolgáltatottak, éhbérért dolgoznak, és ahelyett, hogy tanulóéveik megerősítenék hivatásukban, inkább elbizonytalanítják őket.

Ugyanennek a problémának egy másik olvasata: jelenleg 2200 orvos hiányzik, így szerencsés lenne, ha a fiatalok nem kizárólag a külföldi munkavállalásban látnák a jövőjüket, miközben egy orvosnak tanuló egyetemista 9-12 millió forintjába kerül az államnak. Idetartozik, hogy a szakorvosjelöltek 66 százaléka tervez külföldi munkavállalást.

Az új rendszer a 2009-ben végzők számára léphetne életbe. Egyelőre a kórházak szerint kérdéses, hogy képesek-e kifizetni a bér- és járulékköltségeket.