Az uniós sportminiszterek ellenzik az olimpia bojkottját
A tibeti erőszaknak több száz halálos áldozata van – állítja az észak-indiai Dharamszalában működő emigráns tibeti parlament.
"Fel kell hívni az ENSZ és a nemzetközi közösség figyelmét arra a tényre, hogy több száz tibeti halt erőszakos halált a március 10-én kezdődött hatalmas tüntetéseken Lhászában és Tibet más térségeiben" - olvasható a közleményben, amely nem közöl semmi egyebet ezzel az egyelőre ellenőrizhetetlen adattal kapcsolatban.
Tibetiek tüntettek az ENSZ-székháznál
Tibeti tüntetőket vett őrizetbe a rendőrség hétfőn New Yorkban, az ENSZ székházánál: a 21 embert - köztük két buddhista boncot - azt követőn vitték el, hogy az úttestre feküdve akadályozták a forgalmat, így tiltakozva a Tibetet sújtó kínai elnyomás miatt. Az akció résztvevői tibeti zászlókba burkolózva feküdtek le az úttestre, több száz, békésen tüntető társuk előtt, s "ébresztőt" kiabálva kérték az ENSZ beavatkozását. A tömeg népirtással vádolta a kínai vezetést, s az augusztusi pekingi olimpia bojkottjára szólított fel.
A zavargások múlt hétfőn, a Kína elleni sikertelen tibeti népfelkelés 49. évfordulóján kezdődtek, amikor a pekingi seregszemle ellen tiltakozó több száz tibeti emigráns megpróbált Indiából Tibetbe eljutni. Az erőszaknak a hivatalos kínai adatok szerint eddig 13 halálos áldozata volt, a száműzetésben élő tibetiek azonban több halottról beszélnek.
Pekingben is Tibet-párti megmozdulás volt
Első ízben terjedtek át Pekingre a Tibet-párti megmozdulások: a kínai főváros egyik egyetemén néhány tucat diák hétfőn gyertyás ülősztrájkot tartott. A kínai nemzetiségek pekingi egyetemén mintegy negyvenen vettek részt a tüntetésen, de az érdeklődők száma jóval nagyobb volt: egy beszámoló szerint sokakat kituszkoltak a helyszínről, s a tanárok is arra kérték diákjaikat, hogy ne kapcsolódjanak be az akcióba. Az végül néhány órával később magától befejeződött, s a résztvevők visszatértek szobáikba.
"Minden kísérletet visszautasítunk, amely arra irányul, hogy politikai síkra terelődjön az olimpia ügye" - közölte még vasárnap Szun Vej-tö (Sun Weide) BOCOG-szóvivő.
A NOB által el nem ismert tibeti olimpiai bizottság első embere, Wango Tethong a múlt héten éles hangvételű levelet küldött Rogge-nak, melyben leszögezi: a NOB és szponzorai elmulasztották emlékeztetni a kínai kormányt arra az ígéretére, mely szerint javít az emberi jogok helyzetén.
"Az Önök gyáva hallgatása bátorította fel Pekinget arra, hogy folytassa a tibeti elnyomó politikáját" - tette hozzá.
Az uniós sportminiszterek megtartanák az olimpiát
Az Európai Unió sportminiszterei, valamint a nemzeti olimpiai bizottságok ellenzik a tibeti tüntetők által követelt, a pekingi olimpia elleni bojkottot.
Az EU-s politikusok és sportvezetők szlovéniai megbeszélésén elhangzott: a sportnak nem lehet köze a mostani politikai helyzethez, és a korábbi olimpiai bojkottok megmutatták, hogy csak korlátozott hatás, befolyás érhető el.
Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke vasárnap szintén a bojkott ellen emelt szót.
A világsajtó keményen bírálja a kínai vezetést a lhaszai fellépés miatt. A zürichi Tages-Anzeiger szerint: "Ha Rogge még most is a hallgatást választja, akkor a NOB elveszti minden szavahihetőségét."
A dalai láma ugyanakkor nem szólított fel az olimpia bojkottjára. "A kínai népnek szüksége van arra, hogy büszkének érezhesse magát. Kína megérdemli, hogy otthont adhat az olimpiai játékoknak. Emlékeztetni kell Pekinget arra, hogy megfelelő vendéglátónak kell lennie" - mondta.
Schmitt: a korábbi bojkottok semmilyen eredményt nem értek el
"Az olimpia nem a politikáról, hanem sportról és kultúráról szól, mint azt Jacques Rogge, a NOB elnöke is kifejtette nemrég" - mondta hétfőn Schmitt Pál, a MOB elnöke. "A játékok nem arra valók, hogy megváltoztassák egy hatalmas ország politikáját, amely egyébként is tagja az ENSZ-nek, a Biztonsági Tanácsnak. Olimpiai szemszögből nézve a kínaiak egyelőre maradéktalanul teljesítik azt a szerződést, amit a NOB hét éve kötött a várossal: mind a 205 résztvevő ország versenyzői vízummentesen léphetnek kínai földre, a külföldi sajtó szabadon, bármiről tudósíthat, a létesítmények kifogástalanok, és komoly kulturális programot állítottak össze a szervezők. Ami pedig a bojkottot illeti, az olimpiai játékok története egyértelműen megmutatja, hogy a korábbi bojkottok semmit sem változtattak meg, semmilyen eredményt nem értek el, viszont tönkretették az érintett sportolók álmait. Egyébként az imént olvastam a Frankfurter Allgemeine Zeitungot, amelyben maga a dalai láma nyilatkozta, hogy ellenzi az olimpia bojkottálását, és bízik abban, Kína jó házigazdája lesz a játékoknak. Azt viszont mindenképpen szeretné, hogy tanulmányozzák gondosan a tibeti eseményeket, és kezdődjék komoly dialógus az érintettek között."
Eszkalálódik a feszültség
A pénteki brutális összecsapás előzményeként a múlt hét elején buddhista papok és szerzetesek az 1959-es tibeti felkelés évfordulójáról emlékeztek meg (amikor elmenekült a dalai láma), és békésen tüntettek a kínai tartomány fővárosában, Lhászában. Válaszként több tucat szerzetest az egyenruhások őrizetbe vettek. A karhatalmi erők megjelenése szította a feszültséget, a tüntetés gyújtogatásba és kődobálásba torkollott.
Lhásza után más tibetiek lakta tartományokra is átterjedtek a zavargások vasárnap.
Lhászának, az autonóm terület fővárosának a polgármestere, Doje Cezhung tegnap azt nyilatkozta, hogy "nyugalom van", s Tibetben "az általános helyzet is jónak mondható" az elmúlt napok eseményeit követően. A kínai televízió rendre ismétli a láthatóan vandál elemek gyújtogatásait, üzletek kifosztását. Ugyanakkor állítólag megszüntették ismét a YouTube videomegosztó portál hozzáférését, ahol egészen más felvételek is láthatóak voltak.
A dalai láma szerint terror van Tibetben
A dalai láma szerint "a tibeti nemzet súlyos veszéllyel néz szembe", minthogy "másodosztályú állampolgárokként" kezelik őket. A kínai hatóságok olyan terrorrendszert tartanak fent Tibetben, amely csakis az erőszakra támaszkodva akar egyfajta színlelt békét teremteni - hangoztatta a BBC-nek adott interjújában.
Több uniós tagország képviselője is visszafogottságra intette Kínát a brüsszeli EU-csúcson Tibet ügyében, de ennek megfogalmazása végül nem került be a csúcsértekezlet záródokumentumába. - Visszafogottságot, az emberi jogok biztosítását szorgalmaztuk a kínai hatóságoknál - nyilatkozta Bernard Kouchner francia külügyminiszter. A kérdésben megszólalók kizárták, hogy európai részről szó lenne az augusztusi pekingi olimpia bojkottjáról, Javier Solana külpolitikai főképviselő mindenesetre a helyszínre utazik. A német kormány aztán külön jelentette be, hogy felszólították a kínai hatóságokat a tibeti erőszak beszüntetésére.
(forrás: MTI, brüsszeli tudósítónk)
Kínai katonai teherautók a Potala palota hátuljánál
