A Horváth Ágnes a tévében meg azt, hogy minden az orvosoké - tette föl a kérdést úgy három-négy hónapja a nagymamám. Persze pontosan tudta a választ. Ahogy azt is, hogy Szőke doktornő havonta járja a háztömböt, rajta kívül még három idős ember állapotát ellenőrzi, fölírja a gyógyszereiket - fejenként és alkalmanként kétezer forintért.

- Az összesen nyolcezer, s körülbelül egy óra alatt végez is. Nem sajnálom én tőle, de ez jó pénz ennyi munkáért, nem? - mondja a nagyi, majd elmeséli, hogy Szőke doktornő tavaly februárban bejelentette, hogy be kell szednie a hatszáz forintos vizitdíjat, természetesen nem magának, de hát kötelező - legyint nagyi, kétséget sem hagyva afelől, hogy átlát a szitán.

A vizitdíj ellenzői megalázónak érezték ezt a pénzt orvosokra és betegekre nézve egyaránt. Nem akarták, hogy praxisukat a betegek finanszírozzák, mert "egy civilizált állam sem engedheti meg magának, hogy az alapellátás költségeit a betegekre terhelje". Az orvosi kamara pedig sikeres hajtóvadászatot indított a vizitdíj ellen. A "szigorúan politikamentes akcióba" csak néha csúszott egy-egy elszólás, mármint hogy akadályozzák és tegyenek keresztbe az egészségügyi reformnak, ahol tudnak... ami persze szigorúan szakmai kérdés. Ma még nem tudni pontosan, valójában ki és mit nyert a vizitdíj eltörlésével.

Most a háziorvosok átlagosan havi 150-180 ezer forinttól esnek el. Miközben pedig úgy tűnt, hogy lassacskán a csupán társaságra vágyók kikopnak a rendelőkből - a valóban betegek és az orvosok legnagyobb örömére. Az eredmény talán nem is vitás: több pénz jutott az elmúlt egy évben a rendszerbe. A reformellenes politika, a programot elutáló szakmai grémiumok viszont kettős sikert is elkönyvelhettek. Népszerűséget szereztek a díjak töröltetésével, miközben az orvosok a kormányt tovább szapulhatják, hogy lám, valamit megint kivett a zsebükből.

Én pedig tudomást szerezhettem Szőke doktornőről, s arról, hogy a nagymamám rendszeres látogatója - alkalmanként kétezerért. Pontosabban: most még 2600-ért. Csak hogyan lesz később? A nagyinak ugyanis fogalma sincs, hogy később mennyit is adjon a doktornőnek. Majd ad a lelkiismerete szerint - ahogy parancsolják.