A szászországi város magától is szállít regénytémákat. Miközben egy pályaudvar és egy űrhajó elegyére hasonlító vásárközpont üvegkupolájához négy nap alatt több mint 100 ezren zarándokoltak el, a belvárosban „diszkó-háború” dúl. Az egyik oldalon biztonsági cégek, kidobó-emberek, a másikon a Balkánról és a Közel-keletről származó kábítószer-kereskedők: a már halálos áldozatot is követelő összecsapásoknak már halálos áldozatuk is van. A képet 1500 fős rendőrsereg, valamint futballhuligánok és a betiltott NPD-tüntetés miatt búslakodó neonácik tarkítják.

Az üvegkupola alatt azonban a belvárosi feszültségből és készültségből semmi sem érezhető. – Látszik, hogy a német igazi kultúr-nemzet – mondta az egyik külföldi újságíró utalva arra, hogy a kulturális műsorokra szakosodott, valamint közszolgálati tévé és rádióadók saját stúdiókkal jelentek meg, s pódiumbeszélgetésekkel, az interneten is sugárzott interjúkkal tudósítottak az eseményről. A világháló korszakában a könyv nagyon jól tartja magát, Németországban közel 9,5 milliárd euróért értékesítenek könyveket. A statisztikusok pedig azt is kiszámolták, hogy a 82 millió nyugat-európai állam minden negyedik polgárának otthonában átlagosan 350 könyv található a polcokon.

Martin Walser, a kortárs német irodalom egyik legismertebb alakja legújabb regényében az idős Goethe alakjába bújik bele, aki reménytelenül szerelmes a nála ötven évvel fiatalabb Ulrike von Levetzowba. – Nincsen tiszta szerelem, még egy olyan nagyságot, mint Goethe-t is képes magával rántani a féltékenység és a kangörcs – nyilatkozta Walser. Ennél még szókimondóbban fogalmaz a média által is felkapott Charlotte Roche, akinek 18 éves hősnője testnedvei leírásával de Sade márkihoz és Elfriede Jelinekhez hasonlóan szeretne provokálni – meglehetősen gyerekes, de azért 180 ezer példányban kinyomott szinten.

Könyvvásár persze nem lehet trend nélkül, 2008-ban a politikai regényeket, valamint az 1968-as diáklázadásokkal foglalkozó műveket sorolják ide. A legtöbbet mégis a Meyers mellett szintén díjjal elismert Irina Liebmannról és apjáról, az egykori NDK egyik leghíresebb újságírójáról szóló életrajzáról beszéltek. A zsidó származású Rudolf Herrnstadt családtörténetében Németország és a XX. század története egyaránt visszaköszön.

A külföldi kiállítók az idei díszvendég, Horvátország állt a középpontban. - A negyven könyv és a német visszhangok ismeretében nagy sikerről beszélhetünk – mondta Dalos György kurátor. A horvát irodalom sokszínűségét jól jelzi, hogy az idősebb, anekdotázó szerzők és a háborús generáció mellett az amerikai road-movie-k stílusában író fiatalok is megjelentek, például a lakótelepi depressziót humorral ábrázoló Olja Szavicsevics személyében.

A balkáni kisebbségekre is kiterjedő horvát program keretében eljött Lipcsébe a horvát állampolgárságú Kontra Ferenc, valamint a vajdasági Végel László is. Lapunknak nyilatkozva Végel fontosnak nevezte, hogy végre a német közönség is tudomást szerezhet a kisebbségi magyar kultúra és irodalom létezéséről. Szerinte a kisebbségek Budapesten „csüngenek”, s talán félnek is attól, hogy Európában politikai-kulturális értelemben megmutassák magukat. Magyarországnak is van pótolnivalója, hiszen eddig nem tudta európai szinten bemutatni a határon túli kisebbségek jóvoltából sokszínű, mozaikszerű kultúrát.

Lipcse