Igazságügyi reformot akar a szaud-arábiai király
Ennek az igazságszolgáltatásnak gyakran külföldiek az áldozatai, akik a jobb jövedelem reményében vállalnak munkát az olajmonarchiában. A társadalmukban fennálló sok tilalom által magukat korlátozva érző modern felfogású szaud-arábiaiak is gyakran kerülnek egy olyan jogrendszer őrlő malmaiba, amelyben szakállas vallástudósok és bizonyos hatósági személyek mindenek fölé helyezik az erény megőrzését és a bűn megakadályozását.
Az áldozatok egyike Mohamed A., a mekkai egyetem professzora, akit 180 korbácsütésre és nyolc hónap börtönbüntetésre ítéltek azért, mert eleget tett egy fiatal női tanítványa kérésének, hogy beszélgessenek el egy kávéházban. Alighogy a lány megérkezett, számos fiatal vallásrendőr vette körül a professzort, megvádolták, hogy a nemek szétválasztásának állami rendelkezése ellen vétett és megbilincselve elvezették.
Mohamed A. ezzel szemben azt állítja, hogy iszlámisták - soraikban több egykori tanítványával - küldték "csalogatómadárnak" a kávéházba a lányt, hogy személyes bosszúvágyból megbüntessék őt. Ügyvédje, Abdullah al-Szanusszi azt tanácsolta a professzornak, hogy ne adja fel. Mohamed al-Duhaim 41 éves dzsiddai ügyvéd is azt hiszi, hogy koncepciós pert folytattak a professzor ellen, "mivel az ítéletet már a nyomozás lezárása előtt meghozták".
Al-Duhaim azelőtt maga is bíróként működött. Mint mindenki, akinek Szaud-Arábiában dolga van az igazságszolgáltatással, ő is tanulta az iszlám jogot, a "sariát". Ő azt kifogásolja, hogy az egyes bírák mérlegelési mozgástere túlságosan nagy.
Az iszlám bíróságok bírái ugyanis, akik válóperektől kezdve gyilkosságokig minden üggyel foglalkoznak, a saját véleményük szerint értelmezhetik a "sariát". Nem létezik szaud-arábiai törvénykönyv, amely pontosan megfogalmazná a kötelességeket és a büntetéseket.
Abdullah király, akinek az igazságszolgáltatás áldozatai kegyelmi kérvényeiket benyújtják, ki akarja irtani a bíróságokon elszaporodott "vadhajtásokat" - anélkül azonban, hogy a "sariát", mint a jog egyetlen forrását kérdésessé tenné. Terve szerint az elkövetkező években 14 szakosodott fellebbviteli bíróságot hoznának létre: büntető bíróságokat, családjogi bíróságokat, közigazgatási bíróságokat és közlekedési bíróságokat. Emellett kétszeresére emelnék a bírák számát, amely jelenleg éppen hogy ezer.
Az uralkodó hét milliárd rijadot (338 milliárd forint) szándékozik az igazságügyi reformra fordítani. "Ez azt mutatja, hogy a reform valóban fontos a királynak" - mondta Al-Dulaim, de kételkedett a bírák reformkészségében, hiszen eddig többé kevésbé ellenőrizetlenül hozhattak ítéleteket.
Mindmáig csak férfiak folytathatnak ügyvédi tevékenységet Szaud-Arábiában. A nők azonban nem adják fel és már hetven diáklány fejezte be négyéves jogtudományi tanulmányait. A nemek kötelező szétválasztása miatt azonban eddig egyikük sem talált magának olyan ügyvédi irodát, amelyben ügyvédi gyakorlatot folytathatna.
(MTI)