Budapest uniós pénzügyi felügyeletet szorgalmaz
Komoly nagy viták nem jellemezték a tanácsülést – foglalta össze a csütörtök-pénteki uniós csúcs lényegét Gyurcsány Ferenc kormányfő. Valójában sem az energiapolitikai, sem pedig az éghajlatváltozást mérséklő célokban nem sikerült áttörést elérni. Miután nyolc ország – élükön a franciákkal és a németekel – tiltakozott Brüsszel azon terve ellen, amely szétválasztaná az energia termelését és a hálózati infrastrukrúra biztosítását (lehetőleg tulajdonosi, de legalább kezelői szinten), az Európai Tanács legkorábban júniusra várja az erről szóló megállapodást.
– Azoknak volt igazuk, akik a szétválasztás mellett érveltek – hangoztatta Gyurcsány, utalva arra: hazai áramtermelésben „a monopóliumra nagyon hasonlító helyzet” jött létre, amelyben a piac 80 százalékát egyetlen csoport, vagyis az MVM tartja kézben, miközben egyébként is kínálati hiány van a régióban. Márpedig a kormány feladata az, hogy a fogyasztók érdekeit képviselje – említette meg.
Csalódhattak azok is, akik akár az EU energiapolitikája egyéb vonatkozásaiban jelentős fejleményeket vártak. Több tagország is kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy lesz-e elegendő földgáz a transzkaukázusi térségben, amellyel biztosítani lehet majd a Nabucco-vezeték működését. – A problémát az jelenti, hogy Azerbajdzsánt nem számítva a többi (betápláló) ország, így Irán, biztonsági, külpolitikai kockázatokat vet fel. Nem volt ugyanakkor olyan vélemény, amely szerint a Déli Áramlat negatívan befolyásolná a közös (uniós) energiapolitikát – fejtegette Gyurcsány, hozzátéve: felmerültek viszont ilyen aggályok az Északi Áramlattal kapcsolatban. Elsősorban persze azok (így a lengyelek) részéről, akik kimaradnak belőle, de José Manuel Barroso európai bizottsági elnök erre a tervre vonatkozóan sem fogalmazott meg bírálatot. A miniszterelnök megerősítette, hogy a Nabucco-projektért felelős nagykövetet nevez ki, mégpedig a kérdéses térséget jól ismerő diplomata személyében, „hiszen ez nemcsak energetikai, hanem biztonsági, külpolitikai kérdés is.” (Néven ugyan nem nevezte az illetőt, de lapunk megírta: Bayer Mihály kinevezése várható.)
A tagállamok decemberre akarnak megállapodni az EU ún. energiacsomagjának százalékos célkitűzéseiről, amelyekről éppen egy évvel ezelőtt csak a huszonhetek egészére vonatkozóan határoztak. Környezetvédő szervezetek bírálták az EU-t, amiért nem tűzte ki maga elé az ambiciózusabb – és korábban már meglebegtetett – 30 százalékos károsanyag-kibocsátási célt 2020-ra. – Igen jelentős beruházásokra van szükség ehhez, bár nem feltétlenül állami vagy EU-pénzekből – mondta Gyurcsány a megújuló energiaforrások arányának növeléséről, amely a huszonhetek egészére húsz, hazánkra vetítve pedig 13,5 százalékot jelent 2020-ra.
Magyarország konkrét előterjesztést tett a pénzpiaci válság kezelésére, amely az amerikai másodlagos (subprime) jelzálogpiaci krízis nyomán gyűrűzött be Európába. Mint a javaslat egy korábbi formájában február végén már Brüsszelnek is jelezte, hazánk távlatilag európai szintű tőkepiaci felügyelet létrehozását javasolja. Ebben konkrét jelentést is vár a júliusban kezdődő soros francia EU-elnökségtől. – A pénzpiacok nemzetközivé váltak, miközben a felügyeleti mechanizmusok nemzetiek maradtak. Nekünk, fogyasztóknak védelemre van szükségünk – mondta Gyurcsány. Hazánk javaslatát olasz és francia részről támogatták, luxemburgi és brit oldalról inkább ellenezték. – A betétesek és a hitelfelvevők érdekei előbbre valók a bankokéinál – fogalmazott a miniszterelnök. Az EU-csúcs aggodalmát fejezte ki a túl erős, 1,56 dollár fölötti euróárfolyam kapcsán is.
A külpolitikai kérdések között támogatást kapott végül a Nicolas Sarkozy francia elnök által javasolt Földközi-tengeri Unió – igaz, némi „lebutítással”, amelyhez már az a levél megnyitotta az utat, amellyel Angela Merkel német kancellár közösen jegyzett Sarkozyvel. Ennek megfelelően az EU 27, illetve a térségnek az unión kívül található tizenkét tagállama magasabb szintre emeli az 1995-ben beindított, ún. barcelonai folyamatot, amelyet az utóbbi időben az arab-izraeli viszály akadályozott. A felturbózott szervezet első csúcstalálkozóját a soros francia EU-elnökség alatt, július 13-án tartják Párizsban.
Az EU országai szolidaritásukat fejezték ki – és hírszerzési együttműködésüket ajánlották fel – Alfred Gusenbauer kancellár kérésére a Szaharában az al-Kaida által elrabolt osztrák állampolgárok ügyében, holland kollégáját pedig annak kapcsán támogatták, hogy világszerte zavargások törhetnek ki Geert Wilders jobboldali radikális képviselő Korán-ellenes filmje nyomán, amelynek hamarosan esedékes a bemutatása.
Donald Tusk lengyel kormányfő bejelentette: végső esetben elképzelhető, hogy Írországhoz hasonlóan Varsó is népszavazással kívánja ratifikálni az EU lisszaboni reformszerződését. Ennek oka: a Kaczynski-ikrek vezette ellenzék elutasítással fenyegetőzik, márpedig nélkülük a szejmben a szerződés nem kapja meg a szükséges kétharmados támogatást.
