Az elmúlt évek húsvéti szezonjaira a sonkának látszó olcsó húsáru és a csokinyúlnak csak nagy jóindulattal nevezhető édességek voltak jellemzők. Mostanra valami mintha megváltozott volna: egyre többen inkább ehetőt akarnak venni, még ha az drágább is.
Becsülete lett az ehetőnek
A nagy vágóhidak mellett a kisebb feldolgozók többsége elégedett a húsvéti sonkavásárlással. Ahogy Remény Ervin, a Húscéh elnöke lapunknak elmondta, tagvállalataik többsége nem is próbált a nagy bevásárlóláncok nyomott ára piacán versenyezni, hanem hagyományos paraszt- és kötözött sonkáikat, és az egyéb minőségi füstöltáru-féleségeket a kisebb üzletekben magasabb áron értékesítették. Varga Ferenc, a boldogi Varga és Társa 2000 Kft. tulajdonosa elmondta, hogy tapasztalataik szerint az elmúlt években sok vásárló csalódott a rendkívül olcsó és ezért gyengébb minőségű termékekben. Idén azt tapasztalták, hogy sokan döntöttek úgy, hogy a drágább, de többet is ígérő sonkát vásárolják. A hentesmester szerint eléggé furcsa is, hogy miként lehet egy a boltokban kilónként 900 forintért megvásárolható sertéscombból 500-600 forintos füstölt árut előállítani, ugyanis a nagyáruházak kínálatában ilyen áron is szerepelnek füstölt termékek. A hónapokig pácolt, jó minőségű alapanyagból készült sonkák kilójáért legalább 1200 forintot kell fizetni.
A csokoládé is jellegzetes húsvéti termék: ilyenkor csoki- tojás, csokinyúl és ajándékokkal kiegészített édességcsomagok kerülnek leginkább a magyar fogyasztók kosarába húsvétkor. Az ünnepi időszak 2-3 hete alatt mintegy 900 tonnányit vásárolunk a szezonális figurás édességből, amelyekre összesen 2,2 milliárd forintot költünk - mondta Sánta Sándor, az Édességgyártók Szövetségének elnöke. A tavalyi húsvéti szezonban az édességkedvelők érdeklődése már inkább a magasabb kakaótartalmú, minőségi termékek felé billent az alacsonyabb beltartalmi értékű bevonómasszából készült ünnepi édességekkel szemben.
A korábbi évekkel szemben a tavalyi húsvéti szezonban a fogyasztók 491 tonna csokoládéból és csak 413 tonna bevonómasszából készült édességet vásároltak, vagyis az értékesített mennyiség 55 százalékát már a csokoládétermékek tették ki. A csokoládé szerepe tovább nőtt a vásárlások értékében is, hiszen a húsvéti nyalánkságokra fordított összeg 72 százalékát, mintegy 1,6 milliárdot a csokoládéból készült édességekre költöttünk.
A Nielsen piackutató adatai szerint összességében csökkent a kereslet a húsvéti csoki- figurák iránt. 2007-ben az előző szezonhoz képest 9 százalékkal kevesebb ilyen árut értékesítettek. Különösen nagyot - mennyiségben és értékben egyaránt 10 százalékot - esett a hagyományos húsvéti csomagok értékesítése. A csökkenés azonban némi minőségjavulást is jelent. Láber Zsuzsa, a Spar szóvivője szerint az utóbbi években megfigyelhető legjellemzőbb tendencia az, hogy az ünnepekkor jobban fogynak a drágább, jobb minőségű termékek.
A sonka mellé jár a torma. Az elég markáns magyar zöldség egy évtizede nagy bajba került. Először egyik évről a másikra nagyon megugrott az ára, és ezután mindenki tormát akart termelni. Majd következett az árzuhanás. Bagaméren, a legjelentősebb hazai tormatermelő községben mozgalmat is indítottak a település fő növényének megmentésére. Rácz Péter, a Profoodmark Kft. ügyvezetője elmondta, sikerült a növényt megmenteni, és az orosz és magyar kézben lévő vállalat ma 150 tormatermelő roma családnak is megélhetést nyújt. A megtermelt torma 95-96 százalékát a szovjet és jugoszláv utódállamokba exportálják, a többit a magyar feldolgozóknak szállítják.
Parasztsonkák a boldogi húsüzemben
