A 290 fős medzslisz, azaz parlament az iráni politikai struktúrában nem játszik döntő szerepet a főbb politikai kérdésekben, de elemzők szerint a mostani választás eredménye jól jelezheti a politikai elit erőviszonyait, és előrevetítheti a 2009-es elnökválasztási esélyeket. Három nagyobb tömörülés verseng. A reformerek 2004-es vereségük után az idén szerettek volna talpra állni, ám ismertebb, "választócsalogató" embereiket nem engedte indulni a jelöltek alkalmasságát (ideológia szempontból is) vizsgáló testület. A Khatemi és Rafszandzsani volt elnökök, és Karubi volt házelnök nevével fémjelzett csoport azt állítja: csak a képviselőhelyek 30 százalékáért tudnak versenybe szállni. Az Ahmadinezsad elnökhöz lojális Elvek Védelmezőinek Frontja ugyan sikerre számíthat, de a konzervatívok megosztottsága meggyengítheti az elnök pozícióit. A főleg az elnök gazdaságpolitikája miatt érzett elégedetlenséget (az infláció hivatalos adatok szerint 19 százalék) használja ki az Ahmadinezsaddal szemben kritikus konzervatívok csoportja. Az Elvek Védelmezőinek Kibővített Koalíciója egyfajta centrista lehetőséget kíván nyújtani. Az opportunistának ható koalíciót vezető Mohamed Kalibaf teheráni polgármester, az irak-iráni háború alatt a forradalmi gárdát vezető Mohszen Rezai, és Ali Laridzsani volt atomfőtárgyaló mind vesztettek Ahmadinezsaddal szemben 2005-ben, így a konzervatívok megosztottságát személyes ellentétek is mélyítik.

Azt remélem, aki nyer, betartja ígéreteit - hangzik a politikai nézetektől független óhaj Teherán utcáin, az általában csak név nélkül nyilatkozó járókelőktől. Az emberek egy része mind a reformer, mind a konzervatív vezetésben csalódott. - A legfontosabb kérdések a sajtószabadság, a külpolitikai helyzet ápolása, és a gazdaság állapotának javítása - sorolja elvárásait az új medzslisztől Szaddiqi úr, az állami sajtó egyik munkatársa. Az atomvitával kapcsolatban hozzáteszi, a külföld félreérti a problémát, amikor politikai és nem gazdasági ügyként kezeli a kérdést.

- Nekem a legfontosabb az infláció mérséklése - mondja egy harmadéves egyetemi hallgató, aki a reformereket támogatja. - Jobb életkörülmények és a forradalom céljainak betartása - ezeket várja egy állami alkalmazott, aki nem gondolja úgy, hogy Irán kapcsolata megromlott volna a külvilággal: - Nincs szükségünk a külföldiekre, megállunk a magunk lábán - teszi hozzá. Teherán utcáin azonban sok keserű, megtört hangot is hallani. Ők nem szavaznak. - 19 éves voltam, amikor győzött a forradalom, most 48 vagyok, és ezalatt, mit értek el a vezetők? Semmit! Minek szavazzak, mindegyik tömörülés csak a hatalmat akarja megkaparintani. Itt csak a képmutató ember jut előre. Mit érdekel engem az atomprogram, amikor az infláció miatt napi 13 órás munkával sem tudom biztosítani a lányom egyetemi taníttatását! - fakad ki Behruz úr, egy taxisofőr a végtelen teheráni dugó reménytelenségében. Számára a rendszer megreformálhatatlan.

Választási kampányközpont Aradan településen