Ha közelebb hajolnak a fűcsomókhoz, láthatják, hogy középről apró, vékony, világoszöld szálak tömege már előtör. Azért is nem szabad ilyenkor erősen gereblyézni, mert megsebzik a sarjakat. Bármennyire is kellemes az idő, még április közepéig nem érdemes elővenni a fűnyírót, és akkor is csak a friss növedék végét szabad a legmagasabb fokozatra állított géppel levágni.

A gyepet táplálni is kell. A most esedékes tavaszi indító trágyázás után a második műtrágyázás ideje június. Lehetőleg ne száraz időben szórják ki a négyzetméterenként 5-8 deka ammónium-szulfátot. Kaphatók tartós hatású, lassan bomló kombinált műtrágyák is. Ezek a környezetet is jobban kímélik, mint a talajban gyorsan mozgó egyszerű vegyületek. A növénynek a hatóanyagot szabályozottan átadó granulátumot egy félig áteresztő gyanta- vagy műanyag burok veszi körül, amely a hőmérséklet és a gyökérsavak hatására engedi ki közel optimális mennyiségben és összetételben a tápanyagokat.

 

Sok levélírónk panaszolta, hogy a kert árnyékos, hűvös részein megjelentek a zuzmók, mohák is. Az ilyen gyep nagy bajban van. Ezek levélszerű, felfelé kunkorodó, színüket a nedvességtől változtató levélkéi a kevés tápanyagot, pangó vizet és tartós árnyékot jelzik. Ellenük is hatékonyak a vastartalmú mohairtó műtrágyák, de visszatértüket csak a gazdagabb gyeptáplálással lehet elkerülni. Szellőztetéssel és az öntözés visszafogásával is lehet csökkenteni a mohák, zuzmók életkedvét.

A gyep rendszeres lakói a gombák. Ahogy melegszik az idő, már megjelennek. Az alacsonyra állított fűnyíró majd elbír velük. Ha viszont rendszeresen visszatérnek, és környezetükben elhal a fű, akkor ásónyomnyi mélyen ki kell cserélni a talajt, mert a gomba szaporító szövetei újranevelik a talaj feletti gombarészeket.

A legnagyobb sikerrel őszszel és tavasszal lehet gyepet telepíteni. Gyepet magvetéssel ősszel vagy tavasszal lehet a legsikeresebben telepíteni. A növényélet szempontjából bonyolultabb, a kertész számára egyszerűbb munka a fűvetés. Először ki kell választani a megfelelő fűmagot. Két fő fűmagkeveréket árulnak: a sport állítólag jobban bírja a tartós igénybevételt, a golf viszont szebb gyepet eredményez. Egy átlagos kertbe a golf ajánlható, az esetleges kopásokat azonban pótolni kell. Az árnyékos helyekre pedig érdemes árnyék (shadow) magot vetni. Ez legalább háromszor drágább, mint a napos helyre valók, de megéri.

 

A friss vetés számára a legkedvezőbb, ha porhanyós és - 5-8 százalék nitrogént, 10-15 százalék foszfort és 20-25 százalék káliumot tartalmazó - műtrágyával feltöltött, gyommentes talajba kerül. Közvetlen a vetés előtt a talajt teljesen el kell simítani. Erre vannak speciális szerszámok is, de egy amatőr kertész csak a pénzét pazarolja, ha ilyenre költ. Elég egy kétágú falétrára kötelet kötni, s ezt ügyesen keresztülhúzni a leendő gyep területén. Ezt követően kell a fűmag ágyát elkészíteni. Ehhez a célszerszám helyett alkalmas eszköz egy másfél-két méteres keskeny léc, amelybe ötcentinként szöget kell verni úgy, hogy ebből legalább két centi - mint a gereblye fogai - kilógjon. A primitív szerkezetet egy partvisnyélre kell stabilan erősíteni, és egymásra keresztirányban kell a vetésre váró földön húzni. A kialakult négyzethálóra lehet vetni a fűmagot. Ennek befejeztével a szöges keresztfa fordított, sima oldalával elegyengethető a talaj. Nem kell hozzá sok ügyesség, az egyszerű boronálás hatására a négyzetháló egymástól öt centiméterre lévő találkozási pontjain a kellő mélységben találnak fészket a néhány darabból álló fűmagcsomók. Ezzel a módszerrel a 100 négyzetméterre ajánlott 3 kilós fűmagadag töredékére csökkenthető.

Az 5x5 centiméteres kötésben földbe került fű nem lesz ritkás, egy-egy fészekbe több mag is kerül, s amint a fű bokrosodni kezd, rövidesen betölti a teljes területet. Az esetleges hiány egyszerű tavaszi felülvetéssel pótolható.

A vetés után hengerelni kell, hogy a levegőt kiszorítsák a laza talajból. Ha nincs henger, akkor a családtagokat kell egy kis topogásra aktivizálni.

A jövő héten a növényküldő kínálatáról írunk.