Újra Sarkozy egy ötletét vitatja Európa
Nicolas Sarkozy francia elnök ismét elérte, amit mindig is akar: már megint róla beszél Európa, s ezúttal ráadásul nem a bulvársajtó. Az államfő korábban azt javasolta, hogy egyszerűsítsék az EU alkotmányát közönséges szerződéssé (ez megvalósult, bár szövegezése éppenséggel bonyolultabb lett), majd pedig azt: szóljon (tavaly decemberben) az állam-, és kormányfői vita Törökországról, s hozza létre az EU a „bölcsek
Akár 2010-ben csatlakozhatnak a horvátok az EU-hoz
Sarkozy ügyeletes ötlete – amelyet a brüsszeli vacsora alatt tálalt - az Unió a Mediterráneumért. A Földközi-tengeri országokkal az EU már eddig is különleges együttműködést alakított ki, 1995 óta az ún. barcelonai folyamat keretében. Ez Marokkótól kezdve Törökországon át Izraelig kötelékbe fűzi a térség országait a huszonhetekkel. Az új elképzelés – amelyet a francia üdülőtelep-vállalkozás nyomán máris Club Med néven gúnyolnak a brüsszeli folyosókon - ezt emelné úgymond „magasabb szintre”, ami valójában Ankara távol tartásának kiváló eszköze. A javaslatot Sarkozy és Angela Merkel német kancellár, akinek pártja, a CDU szintén maradna amellett, hogy „különleges partnerséget” ajánl a törököknek, közösen jegyzi egy kétoldalas dokumentumban. Sőt Róma és a sokak szerint a jövő évi újraválasztását előkészítő José Manuel Barroso európai bizottsági elnök is támogatja az ötletet. Nem úgy az uniós soros szlovén elnöksége, valamint jópár tagállam, amely kívül esik a Földközi-tenger térségén. Az elképzelés szerint ugyanis egy régióbeli EU-, illetve EU-n kívüli állam látná el a társelnökséget. A szkeptikusok formailag a hivatalok, hatáskörök szaporításától tartanak. - Szó nem lehet olyasmiről, ami riválisa a barcelonai folyamatnak, illetve ami saját intézményeket épít ki - mondta az állam-, és kormányfők előtt tett felszólalásában Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament német elnöke. Ennek pikantériája, hogy Angela Merkel párttársáról, sőt szoros szövetségeséről van szó. További gondot okoz, hogy az európai uniós pénzalapokról – amelyekre ez a déli térség igencsak rászorul -, a huszonhetek döntenek, nem csak azok a tagországok, amelyeknek kijáratuk van a Földközi-tengerre. A nagy pénzosztók sorában márpedig a németek után leginkább az északaiak következnek…
Törökország eközben csigalassúsággal halad előre az európai uniós csatlakozási tárgyalásokon, amelyeket 2005 októberében kezdhetett meg. Egyidőben a horvátokkal, akik viszont már a 2010-es célba érésért küzdhetnek. Egyes tárgyalási fejezetek eleve zárva maradnak előttük, mivel akadályozzák a kereskedelmet (görög) Ciprussal, noha a velük szemben leginkább szkeptikus franciák csak azokat a témákat blokkolják – így például a pénzügyi unió, azaz az euró kérdését -, amelyekről értelmetlen is beszélni, ha nem az ország tényleges EU-tagságában gondolkodunk.
Koszovó kérdését a hírek szerint inkább a Brüsszelben szintén összegyűlt külügyminiszterek érintik, és ők is csak finoman. Értesülések szerint ennek nem az a fő oka, hogy a Szerbiából kiszakadt tartomány függetlenségét nem minden tagállam ismeri el, hanem az: gondok támadtak a mintegy 2100 fős uniós civil misszióval, az EULEX-szel. Mégpedig két okból is. Az egyik, hogy az észak-koszovóiak, azaz lényegében a kivált entitásban ragadt szerbek őket elutasítják, megszállóknak tartják őket, és a korábbi gyakorlattól eltérően immár nyíltan az ENSZ-kontingenssel, az UNMIK-kal működnek együtt. A közbiztonság végső őrévé így a „Nyugat bajnoka”, a NATO-vezérelte KFOR marad ebben az északi szegletben – magyarázzák brüsszeli diplomaták -, ami legalábbis kínos a nyugati közösségnek. A nagyobbik probléma, hogy – jelentős orosz nyomásra – csökkent annak esélye, hogy az EULEX négy hónap alatt teljesen átvehetné a szerepet az UNMIK-től. Magyarán: kettős külföldi hatalom alakulhat ki Koszovóban. Hollandia korábban eleve megkérdőjelezte az EULEX jogi alapját Észak-Koszovóban (délen hivatalosan a pristinai albán kormány hívja be a csapatot), Carl Bildt svéd külügyminiszter pedig, aki hírek szerint sorban áll Javier Solana uniós külügyi főképviselő székéért, előre borítékolta a kettős hatalom eshetőségét.
Zágráb a halak helyett Európát választja
Szombattól újra kifuthatnak a kikötőkből a szlovén halászhajók, és szabadon kivethetik a hálóikat az olaszok is, a horvát sabor csütörtökön visszavonta ugyanis az Adria 25 ezer négyzetkilométerére kiterjesztett védett ökológiai és halászati zónáját (ZERP). Kis híján ráment erre ugyan a három hónappal ezelőtt nagy nehezen összehozott kormánykoalíció, mert a Parasztpárt csökönyösen ragaszkodott a ZERP-hez. Ivo Sanader kormányfő arra figyelmeztette szerdán a képviselőket, ha Horvátország el akar szakadni a Balkántól, akkor nincs más választása, mint „európai” döntéseket hozni.
A még mindig 2009-es csatlakozási álmokat dédelgető horvátokat igen szíven ütötte, amikor a minap Belgrádban arról esett szó, hogy Szerbia Horvátországgal együtt 2015 táján lehetne tagja az uniónak. Ezért most inkább megpróbálnak fénysebességre kapcsolni, és megszívlelték Olli Rehn uniós bővítési biztos két héttel ezelőtti utolsó figyelmeztetését, miszerint nem illik úgy megoldani az elavult felszereléssel rendelkező horvát halászok megélhetési problémáit, hogy a két másik konkurens ország halászait kitiltják a tengerről. Sanader csütörtökön mindenesetre már azzal a hírrel érkezhetett meg Brüsszelbe, hogy a sabor hajnalig tartó tanácskozás után 77, zömében kormánypárti szavazattal – a parasztpárt a végső megegyezés szerint nemmel voksolt, de maradt a koalícióban – és ellenzéki tartózkodással ideiglenesen, azaz belépéséig az unióba, felfüggesztette a ZERP-zónát. (Féderer Ágnes, Ljubljana)
