A DPA elnökségének döntése annak a következménye, hogy Nikola Gruevszki miniszterelnök, a vezető kormánypárt, a nemzeti-konzervatív Belső Macedón Forradalmi Szervezet-Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) feje hétfőn elutasította a DPA élén álló Menduh Thaci követeléseit.

A DPA - Macedónia második legnagyobb albán pártja - korábbi médiajelentések szerint azt követelte a kormányfőtől, hogy állítsa le az Albán Nemzeti Hadsereg (AKSh) nevű lázadószervezet korábbi tagjai ellen indított eljárást. Az AKSh 2001-ben több hónapon át fegyveres harcot vívott a macedón biztonsági erőkkel.

A DPA ezenkívül állami nyugdíjat követelt az albán háborús veteránoknak, és ragaszkodott ahhoz, hogy az albán nyelvet tegyék hivatalossá egész Macedóniában. (Az alkotmány szerint az ország hivatalos nyelve a macedón; a 7. cikkely értelmében, amely a 2001. évi ohridi megállapodás nyomán került be a szövegbe, az albán azokon a vidékeken minősül hivatalos nyelvnek, ahol az albán lakosság aránya eléri a 20 százalékot.) Követelte továbbá a DPA, hogy nagyobb mértékben vonják be a hivatalos adatok szerint a lakosság 25 százalékát kitevő albán kisebbséget az állami közigazgatásba, és Macedónia ismerje el Koszovó függetlenségét.

A macedón kormánykoalíciónak 61 mandátuma van a 120 tagú parlamentben, a DPA 11 mandátummal rendelkezik. A kormányválság éppen akkor következik be, amikor Macedónia azon fáradozik, hogy elérje a NATO-tagságra szóló meghívást.

(MTI)