Az olajügyekben ismertté vált, 1998-ban eltűnt apa földi maradványai 2001-ben kerültek elő egy, a rendőrséghez eljuttatott névtelen levélnek köszönhetően. Erről a levélről utóbb bebizonyosodott, hogy Nógrádi Ádám írta. Az orvos szakértői vizsgálatok eredménye szerint az apa halálát fejlövés okozta.

A megismételt eljárásban másodfokon eljáró táblabíróság szerint a Pest Megyei Bíróság elsőfokú ítélete megalapozott, a bíróság indokolási kötelezettségének eleget tett. Ezért az ítélőtábla elutasította mind az ügyész súlyosbításra, mind a védelem enyhítésre, illetve felmentésre vonatkozó fellebbezését.

A bíró indoklásában kifejtette: a vádlott korábban nem csak beismerte tettét, hanem részletesen beszámolt a bűncselekmény napján történtekről. Később tagadta tettét és azt mondta, csak ugratni akarta az őt titkos információgyűjtés során figyelő rendőröket. A bíró szólt arról is, hogy apja eltűnését követően a vádlott olyan mértékű lakásátalakításba kezdett, amelyből arra lehet következtetni, hogy tudta: apja nem tér vissza.

A bíróság ítélete szerint 1998. október 25-re virradóra az apa soltvadkerti otthonukban várta 22 éves fiát, akinek életvitelét nem nézte jó szemmel. A vádlott - akit 12 éves korától kezdve az apa egyedül nevelt - egyre gyakrabban járt el szórakozni és a kapott pénzt is egyre gyakrabban költötte el.

Az ítélet szerint az apa megragadta a hazatérő vádlott karját, szidalmazta, megbilincselte házuk melléképületének pincéjében, szigetelőszalaggal beragasztotta a vádlott szemét és fülét, kezére bokszkesztyűt húzott, majd leköpte, levizelte és magára hagyta. Nógrádi Ádám ekkor kiszabadította magát, megkereste a pincében elhelyezett pisztolyt és lövedéket helyezett bele. Amikor a délelőtt folyamán az apa visszament fiához, a vádlott úgy tett, mintha még mindig meg lenne bilincselve. Az apa szidalmazta fiát és elindult a padlásra egy pisztolyért, ekkor a mögötte álló Nógrádi Ádám nyakszirttájékon lőtte apját, aki rövid időn belül meghalt.

A holttestet ismerősével Pirtóra vitték és egy majorban lévő kiszáradt kútba dobták, majd építési törmeléket szórtak rá, a kútra pedig gumiabroncsot tettek. A vádlott a bíróság ítélete szerint a bűncselekmény nyomait eltüntette, majd a helyi kábeltelevízió adásában hirdetést adott fel az apa eltűnéséről.

Az ügyben több államigazgatási eljárás is indult, de a holttest előkerülésének 2001. augusztus 29-i időpontjára már valamennyit megszüntették, mert bűncselekményre utaló körülmény addig nem merült fel.

Az ügyben a Pest Megyei Bíróság először 2004 áprilisában hirdetett elsőfokú ítéletet, melyben Nógrádi Ádámot bűnösnek mondta ki édesapja sérelmére aljas indokból elkövetett emberölés, továbbá közokirat-hamisítás, lopás, robbanóanyaggal, lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés, rongálás, fogolyszökés, hamis vád és hamis tanúzásra felhívás bűntettében. Ezért a fiút halmazati büntetésként 20 év fegyházra ítélte.

A Fővárosi Ítélőtábla 2004 decemberében ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte megalapozatlanság, felderítetlenség és logikai hibák miatt. A táblabíróság akkor hangsúlyozta: miután ebben az ügyben nincs közvetlen bizonyíték, például szemtanú, ujjlenyomat vagy más tárgyi bizonyíték és az elkövetés eszköze sem került elő, a közvetett bizonyítékok értékelésénél minden lehetőséget aprólékosan vizsgálni kell.

A megismételt eljárásban a Pest Megyei Bíróság ismét kimondta Nógrádi Ádám bűnösségét és indoklásában kifejtette: a Nógrádi Ádám bűnösségét valószínűsítő közvetett bizonyítékok láncolata eléri a bizonyosság szintjét.

A tragikus sorsú család harmadik tagja, Ádám bátyja, Nógrádi Zsolt azáltal vált ismertté, hogy 2000-ben a parlament olajbizottsága előtt, majd a sajtóban több helyen is arról beszélt, hogy több párt, illetve állami vezető részesedik az olajmaffia bevételeiből. Ezek az állítások azonban nem igazolódtak be, ezért hamis vád bűntette miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte Nógrádi Zsoltot a Fővárosi Bíróság.

(MTI)