Ács Tibor, a katonai ügyészség szóvivője a Népszabadságnak a vádlottak nevének említése nélkül azt mondta: a vádhatóság azért kért soron kívüliséget, hogy a bíróságnak módja legyen ítéletet hozni.

Gergényi és két meg nem nevezett vezetőtársa ellen - miként arról a Népszabadság korábban már hírt adott - Rónyai Péter törzszászlós tavaly májusi feljelentése nyomán indult eljárás. A BRFK akcióosztályának beosztottja ellen súlyos testi sértés gyanújával 2003-ban párhuzamosan nyomozás és etikai eljárás indult. Az etikai bizottság méltatlannak találta a hivatásos szolgálatra. Három héttel később leszerelték. A munkaügyi bíróság jogsértőnek minősítette elbocsátását három évvel később, mivel a törzszászlós szolgálati viszonyát - az ítélet szerint - a BRFK csak a büntetőeljárás jogerős befejezése után tehette volna meg.

2007 januárjában (Gergényi hivatali ideje alatt) a büntetőbíróság felmentette Rónyait a súlyos testi sértés vádja alól. Május 23-án helyezték vissza beosztásába, egy nappal később azonban indoklás nélkül fogdaőri szolgálatra osztották be, ami nemcsak alacsonyabb presztízsű munka az akciósokénál, de 30 ezer forinttal kevesebb bérrel is járt. Rónyait végül a Gergényi május 31-i menesztése után kinevezett új főkapitány helyezte vissza eredeti munkakörébe, az akcióosztályra.

Rónyain kívül még öt másik rendőrrel szemben is alkalmazta "büntetésként" a fogdaőri szolgálatba helyezést. Egy rendőrnővel szemben például állítása szerint azért, mert szolgálatban a járőrkocsi motorháztetőjén ült, s két fiatalemberrel beszélgetett. Gergényi egy évig fogdaőrnek osztotta be.

Gulyás Gábor, Gergényi ügyvédje a Népszabadságnak nyilatkozva meglepetésének adott hangot. Az eljárás, a tábornok úr szerint, része az ellene folyó lejárató kampánynak - mondta, kitérő választ adva arra, hogy ki és miért akarná lejáratni a november óta nyugdíjas főkapitányt. Védője szerint Gergényi nem élt vissza jogaival.