Kirendelés, tanulópálya?

Átalakításra szorul a kirendelt védői rendszer - állítják az érintettek. Fontos lenne, hogy a védőket az adott ügyben eljáró hatóságtól független hivatal jelölje ki, s lehetőleg ne egy-egy ügyvéd legyen a befutó. A kirendelés nem feltétlenül nyűg. Segíthet a pályakezdőknek az ügyfélkör kiépítésében, másrészt sokaknak megélhetési forrás. Már ha sor kerül rájuk.

Az utóbbi időben számos vizsgálat szembesített a kirendelt védői rendszer hiányosságaival, s az érintettek valamennyien egyetértettek az átalakítás szükségességében. Pillanatnyilag a kirendelt védők - ahogy Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke fogalmaz - felemás helyzetben vannak: állami feladatot látnak el, de nem közalkalmazottként. Piaci szabályok közt, de nem piaci, háromezer forintos óradíjért. Bánáti szerint lelkiismeretesen.

- A jelenlegi szabályozás szerint az eljáró hatóságok rendelik ki a védőt arról a jegyzékről, amit az ügyvédi kamaráktól kapnak. A jegyzék öszszeállításához a törvény nem ad szempontokat. Az elvárás csak annyi: legyen elég ügyvéd a feladatok ellátásához. Az egyes kamaráknál különböző gyakorlat alakult ki, amit az eltérő ügyvédi létszám is magyaráz. Néhány megyében alig több mint 60 ügyvéd van, míg Budapesten ötezer. Így van olyan kamara, ahol valamennyi ügyvédet szerepeltetni kell a jegyzékben, míg a nagyobbaknál mód van arra, hogy csak azt vegyék föl, aki önként jelentkezik. Az önkéntesség "ára": kevesebb kamarai tagdíjat kell fizetni. Budapesten úgy ezer ügyvéd jelentkezett önként - mondta Bánáti János.

- Miután a kamarák megküldik a hatóságoknak a kirendelhető védők listáját, a jegyzék "nem követhető életre kel" - mondta Bánáti János, aki elsősorban az elosztás egyenlőtlenségét látja problémának. Ha valakit túl sokszor rendelnek ki, előfordulhat, hogy a leterheltség miatt nem tudja megfelelően ellátni a feladatát. Ugyanakkor sok ügyvédnek - pályakezdőknek, illetve azoknak az idősebb kollégáknak, akik a praxisukat már leépítették, de egy-egy ügyet még vállalnának - napi megélhetési problémái vannak, s nekik a méltánytalanul alacsony kirendelt védői díj is sokat jelentene. Sokakat közülük azonban évekig sem rendelnek ki.

Azt egyetlen hatóságnál sem vezetik, hogy kit és hányszor rendeltek ki. Például egy-egy rendőrkapitányságon a rendőrök maguk döntik el, kit választanak a jegyzékből. Csakhogy: a Magyar Helsinki Bizottság közelmúltban végzett vizsgálata szerint a hatóság nem érdekelt a hatékony védelemben, ezért megesik, hogy olyan ügyvédeket választ, akik nem "futtatják zátonyra" a nyomozói koncepciót.

- Még nem érkezett olyan panasz egy védőre sem, hogy szándékosan elhanyagolná a feladatát, mert jó kapcsolatokat ápol a nyomozóval - mondta erre Bánáti. Papp Gábor ügyvéd sem tud olyan esetről, amikor az ügyvéd összejátszott volna a hatósággal. Egyébként is: az ügyvédnek - a kirendeléskor is - kizárólag az ügyfele érdekeit kell szem előtt tartania. Somfainé Vajda Ágnes ügyvéd - aki egyebek mellett a Zsanett-ügy egyik rendőrének védője - szerint, ha volt is ilyen, már elmúlt az az idő, amikor a nyomozó hatóság olyan védőt rendelt ki, akivel összejátszik. Még a feltételezést is kikéri a védők nevében.

Bánáti János szerint vidéken az egymásra utaltság sem teremt egyszerű helyzetet. Adott esetben, ha a városi rendőrkapitányság területén három ügyvéd van, s közülük kettő "soha nem járt büntetőügy közelében", a rendőrök kötelességszerűen mindig ugyanazt az egy ügyvédet rendelik ki. Így ő előbb-utóbb a szó valódi értelmében otthonossá válik a rendőrségen, ami bizonyos értelemben jó, de "furcsa dolgok is adódhatnak" ilyen helyzetekből. A nagyobb városokban viszont másfajta fonákságok adódhatnak. Volt idő, amikor sokan álltak át az ügyészség vagy a rendőrség kötelékéből ügyvédnek, de a hatóságoknál megmaradtak a jó kapcsolataik. Az új praxis kiépítésénél ez nem volt mellékes, hiszen a kirendeléseknél ezeknél a szerveknél hamarabb juthatott észbe a volt kolléga. Mindez természetesen jogszerű - szögezi le Bánáti.

Somfainé Vajda Ágnes valaha ügyész volt. Azt mondja, kétségtelen, a kirendeléseknél profitált abból, hogy korábban, ha más oldalról is, de már ismerte a kirendelő hatóság.

- Nincs ebben semmi kivetnivaló, hiszen mindenki azzal szeret dolgozni, akiben megbízhat, akiről tudja, hogy lelkiismeretesen ellátja a munkáját. Engem főleg bíróságok rendelnek ki, s tény, minden bírónak van egy-egy ügyvédköre. De ez nem összefonódás és nem öszszejátszás, csak arról van szó, hogy a bíró tudja: számíthat rám. Nem fogom cserben hagyni a védencemet, felkészülök, rendszeresen megjelenek a tárgyalásokon, és nem a helyettesemet küldöm - mondta Somfainé Vajda Ágnes.

- A kirendelés a fiataloknak lehetőség az ügyfélkör kiépítésére - mondja Bánáti János, hozzátéve: ő például pályafutása első tíz évében csak kirendeléses ügyeket látott el, büntető megbízás közelébe se jutott. Papp Gábor ugyancsak azt mondta: pályakezdőként több ügyben járt el kirendelt védőként, ami a tapasztalatok és a gyakorlat megszerzésében sokat segített.

Megoldást jelentene a Magyar Helsinki Bizottság szerint, ha a kirendelés funkcióját elvennék a nyomozó hatóságtól, s azt az ügyben eljáró hatóságtól független szervre bíznák. Ezzel a felvetéssel egyetért Papp Gábor is, aki elmondta: egy a kirendelt védői rendszerről tartott nemzetközi konferencián elhangzottak szintén egy független szerv létjogosultságát támasztják alá.

Papírmunka
Papírmunka
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.