Sarkozy beszéde a korábbinál kiegyensúlyozottabb francia Közel-Kelet-politikát vázolt fel: egyrészt hangsúlyozta, hogy Izrael biztonsága nem kérdőjelezhető meg, másrészt - "mint barát" - felszólította Izraelt az új települések létrehozásának leállítására. Ennek a mondatnak különös aktualitást adott az a hír, amely szerint a jeruzsálemi kormány 750 új lakást épít az egyik ciszjordániai településen. "A békés rendezés paraméterei ismertek, a többi már csak akarat kérdése" - tette hozzá a francia államfő.

Sarkozy elődei közül Charles de Gaulle és Jacques Chirac határozottan arabbarát politikát folytatott, de az is tény, hogy 1953 és 1967 között Franciaország szállította a legtöbb fegyvert Izraelnek - így például Mirage bombázókat -, és jelentősen hozzájárult az izraeli atomkapacitás létrehozásában is.

Sarkozy új módon akarja erősíteni a francia érdekeket a térségben: egyrészt segíti az arab országokat a békés célú nukleáris energiaipar kifejlesztésében, másrészt új katonai támaszpontot hoz létre Abu-Dzabiban. Ezek a lépések természetesen szoros összefüggésben vannak az Irán politikai, katonai és gazdasági befolyását ellensúlyozó európai politikával. A francia államfő hosszabb távon a Mediterrán Unió keretében látja megvalósíthatónak Európa és a Közel-Kelet kapcsolatainak fejlesztését, négy pillér segítségével: környezetvédelem és fenntartható fejlődés, kulturális párbeszéd, gazdasági növekedés, biztonság. Sarkozy az utóbbi napokban erről meggyőzte a tervet korábban gyanakvással fogadó Angela Merkelt.