Feldarabolnák az MVM-et
Az áramárak csökkentése érdekében fel kell számolni a Magyar Villamos Művek (MVM) monopolhelyzetét - tolmácsolta tájékoztatóján Daróczi Dávid kormányszóvivő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap kialakított véleményét. Ennek következtében a központi áramnagykereskedőnél az állami tulajdonos kezdeményezi Kocsis István vezérigazgató távozását. A miniszterelnök a pénzügyminisztert kérte fel az MVM átalakításának mihamarabbi levezénylésére.
A hivatalos indoklás szerint a lépésnek az az oka, hogy a miniszterelnök a napokban kapta meg a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), illetve a Magyar Energia Hivatal (MEH) tanulmányát arról a kérdésről, miért ugrottak meg az év elejével az áramárak. Az MNB friss tanulmánya szerint csak emiatt egy százalékkal emelkedett az infláció. A két hivatal - borítékolható - véleménye pedig az volt, amit a villamosenergia-rendszer tavalyi "felszabadítása" kapcsán a szakértők többsége már számos alkalommal kifejtett: a hazai árampiac nem tud úgy "felszabadulni", hogy a termelőknél (erőművek) és a kiskereskedőknél (áramszolgáltatók) sok a szereplő, viszont ezeket lényegében egy nagy állami cég, az MVM köti össze nagykereskedőként. Egy ilyen monopolszereplő egy szabad áras piacon elvben olyan árat szab meg, amilyet akar. A tavalyig működő villamosenergia-szabályok ezt a problémát úgy hidalták át, hogy a láncolat öszszes szereplőjének tarifáját az állam határozta meg (egyfajta hatósági költség-felülvizsgálatot követően), vagyis a piac nem volt liberalizált. A tavaly elfogadott villamosenergia-törvény minden köztes árat felszabadított. Azt, hogy ilyen környezetben a piacon szinte egyeduralkodó MVM tarifái mégse szaladjanak el, a hatóságok ellenőrzésére bízták. (Az MVM felett ugyanakkor az állam mint tulajdonos is nagyon erős kontrollt tud gyakorolni az áramárakra.)
Ez azonban sokaknak nem volt elég. A legtisztább "elvi" álláspontot e tárgyban az Európai Unió fejtette ki (igaz, csak nem hivatalosan): e szerint az MVM olyan domináns szereplő, amely visszaélhet az erőfölényével, és ezt a helyzetét a termelőkkel kötött hosszú távú szerződéseivel konzerválni is igyekszik. Ráadásul az egész rendszer egyensúlyáért felelős, elvileg a részt vevő cégek "felett" álló rendszerirányítót, a Mavirt - ezzel pedig az országos nagyfeszültségű vezetékhálózatot is - a kormány szintén az MVM alá "tette". Ez újfent erős tiltakozást váltott ki az EU-ból. Magyarországon a GVH szintén egyértelműen az MVM helyzetének megingatása mellett érvelt, a nagykereskedelmi piacon a valódi verseny beindítása érdekében. A MEH-nél is lehetett ilyen hangokat hallani. Csak éppen mindkét szervezetben utaltak arra, hogy jelenleg nincs meg a "politikai támogatás" eme elvek érvényesítésére. Olyanynyira, hogy a miniszterelnök honlapján tegnap közzétett tanulmányokon még ott díszeleg a "bizalmas" felirat.
A mérleg másik serpenyőjében a parlamenti pártok állnak. Mégpedig szinte egységesen. Tavaly az új áramtörvény elfogadásakor a szocialista és a fideszes politikusok többsége is az MVM bizonyos fokú kivételezett helyzetének fenntartása mellett állt ki, illetve szavazott. Mégpedig nyíltan amellett érvelve, hogy az MVM-nek "erős nemzeti társasággá" kell válnia: olyannak, mint a Mol, csak állami tulajdonban. Ez ellen kizárólag a - törvényt előkészítő tárcát is irányító - SZDSZ tiltakozott, mégis elfogadta az MVM-nek kivételeket biztosító új szabályozást.
Az MVM tavaly az őt ért kemény támadásokat azzal igyekezett kivédeni, hogy az általa 2008-ra lekötött áramot (a magyar piac 70 százalékát) nyílt árverésen bocsátotta áruba. Itt, rendkívül éles viták és nagy sajtónyilvánosság mellett, az árak több tíz százalékkal felszaladtak. Igaz, az MVM indoklása szerint ez az áramárnak csak egy tétele. Ráadásul ha egy ponton nem zárják le adminisztratív úton a licitet, a nemzetközi áramhiány miatt még magasabb lett volna az ár. Mindenesetre a - korábbi költség-felülvizsgálatokat is végző - MEH már ekkor azt a rövid közleményt jelentette meg, hogy az MVM-nél így keletkezett - 100 milliárd forintosra becsült - nyereség sok lehet, amit később felülvizsgálhatnak. Iparági pletykák szerint pedig Kocsis István ekkor kapott figyelmeztetéseket a kormányból, hogy ha ez a helyzet nem változik, veszélybe kerülhet a pozíciója.
Miután a kormány látta, hogy a felszabadított piac valóban hatalmas áramdrágulást okozhat, tűzoltó intézkedéseket foganatosított: az árverés alól "kivonta" a lakosságnak, illetve a kisvállalkozásoknak szánt áramot, és azt mesterségesen nyomott áron adta át a szolgáltatóknak. Ezután az MVM-et arra kérték, hogy a "közületeket" is "kivételként" kezelje. A drasztikus drágulást végül csak a cégeknek kellett elviselniük.
Az elmúlt hónapokban az így öszszeállt rendszer úgy-ahogy működésnek indult. A lakosságnak szóló 9,8 százalékos áremelkedés szinte áldásnak hatott, a figyelmetlenebb cégek viszont 40-60 százalékos drágulással is szembesülhettek. Az MVM szénája eközben tagadhatatlanul jól állt. Így nem is volt meglepő, hogy a kormány az "Új tulajdonosi program" keretében tőzsdére szeretné bocsátani az értékes társaságot. A társasággal kapcsolatos kérdésekről a pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, ezeket addig rendezni kell.
Hogy aztán tegnap valójában miért döntött úgy a miniszterelnök, hogy a "tényleges liberalizáció" híveinek kedvező, ám a parlamenti többség véleményével feltehetőleg ellentétes véleményt fogalmaz meg, nem tudni. Mindenesetre sokan összefüggésbe hozzák ezt a népszavazás kimenetelével, a kormány beszűkült mozgásterével. Kocsis Istvánnak - aki lapunknak nem nyilatkozott - feltehetőleg azért kell távoznia, mert - érthetően - nem támogatta az MVM feldarabolását, piaci helyzetének megrendítését, de az állami tulajdonhányad csökkenésével járó gyors tőzsdei bevezetést sem.
Szakértők figyelmeztetnek: teljesen felszabadított árak mellett, többszereplős nagykereskedelmi árampiac esetén sem feltétlenül csökkennének az árak, ha a térségben tartósan alacsonyabb lesz az áramtermelés az igényeknél.
Az MVM-nél tegnap lapunknak annyit mondtak, hogy a szóvivői tájékoztatón elhangzottakat "nem áll módjukban véleményezni".
