Leporolják a nyomozók a Bank Center-aktát
"Kedves Sándor", kezdte Csányi Sándornak, az OTP-elnöknek írt első zsaroló levelét Gubuznai Zoltán, aki 1999 májusától Simicska Lajos APEH-elnök informatikai tanácsadója volt, és e beosztásában hozzáférhetett az adóhivatal valamennyi számítógépében tárolt összes információhoz.
A Csányi Sándor OTP-s e-mail címére küldött első, 2007. november 29-i elektronikus levelében az ahhoz csatolt dokumentumokra utalva közölte, hogy "alapos kutatás eredményeképpen" számos további dokumentum áll a rendelkezésére olyan, évekkel ezelőtt végrehajtott, szerinte törvénytelen műveletek leleplezésére, amelyek több tízmilliárdos kárt okoztak másoknak (elsősorban az államnak), és amelyek nyilvánosságra kerülése aligha tenne jót a pénzintézet és az elnök jó hírének. Később a levél írója - az ügyről eddig nyilvánosságra hozott hivatalos közlések alapján vélelmezhető, hogy Gubuznai lehetett az - azt javasolta Csányinak, egyszer s mindenkorra zárják le a múlt kínos ügyeit. A hallgatásáért, azaz a mellékelt és a még birtokában lévő iratok "nem közléséért" a zsaroló 50 millió eurót, azaz 12,5 milliárd forintot kért. A levél írója csak pár napos határidőt adott követelése teljesítésére.
Az OTP nem reagált sem az első, sem az azt követő további két levélre, amelyben a zsarolók egyfelől sürgették Csányit, hogy fizessen, másfelől követelésük nem teljesítésének várható következményeire figyelmeztették. Információink szerint az OTP apparátusa annyira komolytalannak tartotta az 50 millió eurós követelést, hogy az e-mailt át sem adták Csányinak. Amikor a harmadik levél is megérkezett, az OTP bankbiztonsági szolgálata megelégelte a dolgot, és hivatalos feljelentés kíséretében mindhármat továbbította a Nemzeti Nyomozó Irodának (NNI).
A zsaroló levélhez mellékelt APEH-dokumentumokból az derült ki, hogy az adóhatóság 1999-ben a Bank Center építésével összefüggésben vizsgálta a Bankár-csoport tevékenységét (e vállalatbirodalom nem tartozik vagy tartozott sem az OTP, sem Csányi Sándor érdekeltségei közé). Azokat a pénzügyi műveleteket, amelyekkel a Bankár Kft. tulajdonában álló cégek folyamatosan felértékelték ingatlan vagyonukat, amivel jelentősen megnövelték a beruházáshoz felvett hitelhez felhasználható fedezetet. A cégcsoporthoz tartozó vállalkozások között bonyolított vagyonátadások alkalmával az ingatlanok értékét becsléssel állapították meg, ám akárhányszor cserélt is gazdát (cégcsoporton belül) az ingatlan, annak értéke néhány tíz-, esetleg egy-kétszázmillió forinttal mindig emelkedett.
A cégek között formailag nem is az ingatlan vagyon, hanem olyan cégek cseréltek gazdát, amelyekbe előzőleg "bevitték" az ingatlanokat. Ezzel a megoldással a tulajdonosok elkerülhették az adásvételt terhelő forgalmiadó- és illetékfizetési kötelezettséget, ami az APEH korabeli számításai szerint mintegy 5,5 milliárd forintra rúgott volna.
Az APEH Pest Megyei és Fővárosi Kiemelt Adózóinak Igazgatósága VII. ellenőrzési osztályának revizora a vizsgálat megállapításai alapján úgy vélte, az ügynek büntetőjogi következményei is lehetnek. A revizor javasolta, hogy az ügyben az APEH Bűnügyi Igazgatósága titkos információgyűjtéssel szerzett adatait egy további vizsgálat "támogassa meg".
A megismert iratokból nem derül ki, hogy az adórendőrség végül folytatott-e titkos nyomozást az ügyben. Egy 2000. május 3-án kelt dokumentum szerint a VII. ellenőrzési osztály feljelentést tett az ügyben ismeretlen tettesek ellen. Az adórendőrség azonban bűncselekmény hiányában megtagadta a nyomozást. A vitatott tranzakciók ugyanis szerintük nem minősültek bűncselekménynek.
Kovács Gábor, a Bankár-csoport tulajdonosa minderről semmit sem tudott. A Blikknek nyilatkozva úgy fogalmazott: a Bank Center építése idején szinte minden áfabefizetést követő nap kiszállt a céghez az APEH, de soha nem talált semmi komoly hiányosságot. Arról nem tudott, hogy a cég ellen feljelentést tettek volna.
A szóban forgó APEH-eljárás, amelynek egyes iratait a zsaroló levélhez csatolták, nem az OTP vagy Csányi, hanem a Bank Center építésével összefüggésben a Bankár-csoportot vizsgálta.
A Csányi megzsarolására tett kísérlet után az NNI (az egykori adórendőrség többszöri átszervezését követően részben ennek szervezetébe olvadt) a Bankár-csoporttal kapcsolatos iratokat állítólag azonnal továbbküldte a vámőrségnek. A VPOP Központi Bűnüldözési Parancsnoksága adó- és társadalombiztosítási csalás, valamint jogosulatlan pénzintézeti tevékenység gyanújával elrendelte a nyomozást. Noha a feljelentés a revizori jelentéssel ellentétben nem 5,5, csak 4,5 milliárd áfa- és illetékhiányt állapított meg, csak ezért az egy cselekményért a 2000-ben hatályos Btk. szerint akár nyolc év szabadságvesztés is kiszabható. A feljelentést - a dokumentumon szereplő dátum szerint - 2000. május 3-án vagy az azt követő napokban tették, ezért jogi szakértők szerint elvileg még nem évült el. A vámnyomozóknak 2008. április 20-ig kell tisztázniuk, hogy elévültek-e a feljelentésben felsorolt cselekmények, ha pedig nem, akkor tisztázni kell, hogy történt-e bűncselekmény, s ha igen, kit terhel büntetőjogi felelősség.
Közben az NNI tovább nyomoz Gubuznai és társai ügyében. Egyelőre a nyomozók sem értik, miért Csányit próbálták megzsarolni a Bank Center-vizsgálat irataival? A Csányi irányította OTP ugyanis csak az egyik, s a megismert iratok tanúsága szerint a beruházásnak nem is a legnagyobb összegű finanszírozója volt. Kérdés, hogy Csányi mellett kaptak-e mások is zsaroló levelet.
Gubuznai levele egy amatőr zsarolási kísérlet kellékének tűnik. Rendőrségi forrásaink nem is értik, hogy a '90-es évekig az állambiztonsági szolgálat állományában, a dél-alföldi régióban dolgozó informatikus miért gondolta, hogy 50 millió eurót átutalnak neki egy külföldi bankszámlára. S ha komolyan gondolta, miért nem tett semmit december 3., az utolsó zsaroló levél elküldése és február közepén történt elfogása között? Mire várt, miben bízott?
Amíg nincs válasz ezekre a kérdésekre, a Csányi Sándor ellen szőtt összeesküvés-elméletek tág teret kaphatnak. S ne feledjük: egy korabeli vizsgálat szerint Gubuznai 386 cég és magánszemély adatait töltötte le az APEH rendszeréből jogosulatlanul. Nem tudni, hogy vajon akkor szerezte-e meg a Bank Center-vizsgálat dokumentumait is, illetve mi lett a többi dokumentummal. Vagy akit valaha is vizsgált az APEH, az figyelje az e-mailjeit és idegeskedjen?
