Keresve sem találunk jobb példát, ha be akarjuk mutatni valakinek, hogyan képes egy állam több kormánycikluson át "nagykoalícióban" lezülleszteni, lerohasztani, széthordatni két évtized alatt egy, hosszú éveken át a hazai mezőgazdasági innovációt jelképező agrárgazdaságot. Szocialista nagybirtokot. Korántsem biztos, hogy ha az állam képviselői jó gazdaként döntöttek volna Bábolnáról, a gazdaság megtarthatta volna régi fényét a beköszöntő kapitalizmusban. Az ágazat kataklizmája akkor is elérte volna. Az azonban biztos, hogy ennél bármi jobb lett volna. Még az is, ha egy forintért odaadják valakinek. Akkor legalább nem a mi pénzünkből húzzák el az agóniáját.

Egy versenypiacon tevékenykedő állami vállalat nem olyan, mint a rúdarany a páncélszekrényben. Magától nem marad értékes, gondoskodni kell róla, gondolkodni kell felőle. Csak jól működtetve képes gyarapodni, hasznot hozni. Erre az állam totálisan alkalmatlannak bizonyult. Hiába volt rá pénze, nem volt hozzá se távlatos elképzelése, se akarata. Márpedig utóbbi kettő nélkül egy akkora agráróriás is halálra van ítélve, mint amekkora Bábolna volt. Az állam csak abban maradt konzekvens, hogy tömte pénzzel, miközben hagyta, hogy lassú tönkremenetelén sokan megszedjék magukat. Ennek a Bábolna Zrt.-nek már megváltás lesz a végelgyengüléses halál.

Egy agrárbirodalom azonban nem válik semmivé, szétszóródott darabjai, akárcsak egy kirakós játéké, újra összeilleszthetők. És van, amit érdemes is összerakni belőle. A magyar ugaron szisztematikusan terjeszkedő kisebb-nagyobb agrárbefektetők ugyanis éppen Bábolna fénykorának működési modelljét valósítják meg. Olyan latifundiumokat, nagybirtokokat igyekeznek kialakítani, amelyek az agrártermelés teljes folyamatát magukba foglalják a növénytermesztésre épülő állattenyésztésen át a kész élelmiszer előállításáig.

Bábolna igazi privatizációját a darabokra hullott puzzle szorgos kirakói végzik majd el. Így kicsit macerásabb lesz nekik, mint egyben lett volna, de olcsóbb is. A Bábolnán csődöt mondott állam most legalább annyit megtehetne, hogy nem hagyja nagyobbra hízni ezeket a birodalmakat a kívánatosnál. Ellenkező esetben a környékükön gazdálkodó, jobb sorsra érdemes agrárgazdák zsellérsorba kényszerülhetnek.

Tartok tőle, nagyon hosszú lesz még annak a sora, amíg valaki munkásságáért újra mellszobrot kap Bábolnán, de a semminél már az is több, ha nem kell tovább szagolnunk az egykori baromfióriás záptojásait.