A kormánypolitikusok kitartanak az egészségügyi reform mellett - derült ki a Népszabadság tegnapi konferenciáján. A közgazdászok viszont "pihenőt" és újragondolást javasoltak.
- A nem éppen reformbarát környezet nem segíti az egészségügyi átalakulást, a piac pedig a pénztárak értékesítésekor beárazza ezt a bizonytalanságot a licitbe - kommentálta Kincses Gyula tegnap a Reform közben, népszavazás után - címen lapunk által szervezett konferencián a vasárnapi referendum után kialakult helyzetet. Az Egészségügyi Minisztérium államtitkára szerint azonban nem írják át az eredeti forgatókönyvet.
- A 2008-as év a nagy előkészítések és a kis változások éve lesz az egészségbiztosítási rendszerben. Ami idén módosul, az sem az ellátást, sem a betegeket nem érinti - mondta Kincses Gyula, hozzátéve az ismert tételsort, amely szerint az új egészségbiztosítási rendszer fenntartja a társadalombiztosítás egységét, szolidáris marad, a befizetések továbbra is jövedelemarányosak maradnak, az egészségügyi ellátás pedig mindenkinek egyenlő mértékben jár.
A Népszabadság konferencia előadásainak anyagai a jobb oldalon található csatolt állományok közül szöveges illetve audió formátumban letölthetőek. ------>
Ugyancsak az eredeti, menetrend szerinti ütemtervet ismertetett
Kökény Mihály, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának szocialista elnöke. Április végéig két törvény és kilenc rendelet megalkotására kerül sor az egészségbiztosítási reform keretében.
Tukacs István, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista tagja nyugtatott mindenkit, hogy ne aggódjék az esetleges őszi népszavazás miatt, annak a kérdésfeltevése ugyanis elmegy a biztosítási reform mellett, amely nem több-biztosítós rendszert hoz létre, márpedig a referendum arról szólna.
Ezzel szemben Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa szerint "az ügy már most léket kapott".
- A szolgáltatói versenyben, de csakis ott, helye van a magántőkének, ebben egyetérthetünk. A folyamatnak azonban generációs távlatai vannak, nem egyik napról a másikra történik - mondta a volt egészségügyi miniszter, aki vészforgatókönyvet kér a kormánytól arra az esetre, ha végül mégsem tudják végrehajtani a reformot.
A lakosság jelentős része számára az ingyenes ellátás természetes, sokak számára a "potyautas" jelenség sem zavaró - derül ki a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft.-nek a konferenciára készült felméréséből. A reprezentatív kutatás szerint az orvosok és a laikusok csaknem negyven százaléka alig tájékozott a reformokról. Az információk még zavarosak is. A potyautasokkal, a tébét nem fizetőkkel szemben a lakosság negyven, míg az orvosok 27 százaléka megértő. Azzal, hogy a járulékfizetés nagyságától függetlenül járjon egyenlő ellátás, a laikusok 76, míg az orvosoknak csupán 42 százaléka ért egyet. Abban, hogy a pénztárak közötti verseny hatására javul az ellátás minősége, a lakosság harmada, míg az orvosoknak csupán 23 százaléka bízik, míg abban, hogy így olcsóbb lesz az államnak az egészségügy, már többen: a laikusok 35, míg a doktorok 30 százaléka hisz.
A kórházi szféra felkészült arra, hogy a szolgáltatói között a versenyt akár a jelenlegi körülmények között, akár a több-biztosítós rendszerben megalkossa, mondta
Rácz Jenő volt szocialista egészségügyi miniszter, jelenleg veszprémi kórházigazgató. Szerinte azonban meg kell kérdezni minderről az emberek véleményét, mert minden forint tőlük érkezik az egészségügybe.
A konferencián felszólaló gazdasági szakemberek mindannyian "pihenőt" kértek, a reform felfüggesztését. Gulácsi László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint nincs a reformnak szakmai háttere, azért azt kérte a politikusoktól, álljanak meg egy-két évre, és gondolkodjanak, ehhez kiterjedt kutatást és konzultációt javasol.
Ugyancsak időt kér és újragondolásra biztat dr. Bacskai Miklós, a HealthWare Tanácsadó Kft. ügyvezetője, aki szerint az átszervezés forráselvonást jelent, aminek pótlása a jelenlegi helyzetben a lakosságra hárul. - Előtakarékosság nélkül életképtelen a reform, ezt ösztönző, és nem ezt hátráltató programok kellenek. Az új tulajdonosi program például éppen ez ellen hat - tette hozzá a közgazdász. Baracka Mariann, az egészségügyi tárca szakállamtitkára ezzel szemben változatlanul úgy látja, hogy a betegek érdekeit szolgálják a reformok. Eddig nem tudták kellőképpen biztosítani a páciensek elégedettségét, az új rendszerben viszont egy sor megoldás kifejezetten ezt a célt szolgálja. Kovácsy Zsombor, az Egészségbiztosítási Felügyelet vezetője reformok után is látja "betegvédő" hivatalának munkáját, ami sokkal inkább piac felügyeletté alakul.
A kieső vizitdíj miatt nem jár kompenzáció
Kevés az esély arra, hogy az egészségügyi szolgáltatók a kieső vizitdíj és kórházi napidíj kompenzálását jogi eszközökkel kicsikarják. Az AB rámutatott ugyanis, hogy ezek a díjak nem folynak be a költségvetésbe, hanem a háziorvosok, illetve az egészségügyi intézmények bevételét képezik. A testület egyebek mellett ezért látott lehetőséget a népszavazás kezdeményezésére - hangsúlyozta kérdésünkre Kolláth György alkotmányjogász. A szolgáltatók nyilván a vizitdíjra és a napidíjra figyelemmel kötöttek az egészségbiztosítási pénztárral finanszírozási szerződést, de ha a parlament elfogadja a kormány előterjesztését, április elsejétől erre a bevételre már nem számíthatnak. A feltételek egyoldalú módosítása akár a szerződés felmondásának oka is lehetne, ám Kolláth mégsem javasolja senkinek, hogy perre vigye a dolgot. A szerződéses feltételeket ugyanis nem két fél szabad akarata alapján alakították ki, azokat jogszabályok határozzák meg. A referendum eredményére figyelemmel ezeket a feltételeket módosítani kell, amit Kolláth szerint mindenkinek tudomásul kell vennie. Lehet persze próbapert indítani, ám az elég sajátos körülmények között folyna. Azt kellene például bizonyítani, hogy az egészségügyi ellátó működését valóban veszélyezteti a fizetési kötelezettség eltörlése, miközben az orvostársadalom meghatározó része szerint nincs semmi szükség a vizitdíjra és napidíjra - mondta Kolláth. (L. K.)
Kökény Mihály, Varga Pétenr Pál, Rácz Jenő és Mikola István a konferencián
