Bábolna: földönfutók
Titkos, zártkörű megbeszélést tartott tegnap a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) a Bábolna Zrt. rövid távú lehetőségeiről és teendőiről - tudta meg a Népszabadság. Az ülés azt követően vált szükségessé, hogy hétfőn - az állami vagyonkezelő cég, a fő tulajdonos kezdeményezésére - a Bábolna közgyűlése úgy határozott: fizetésképtelenséget jelent, és ezzel megkezdi saját maga felszámolását.
A Népszabadság információi szerint az ezt követő tegnapi ülés fő témája az volt: mi legyen a Bábolna kezelésében lévő - és a legfőbb vagyont jelentő - ötezer hektárnyi földdel. Több variáció képzelhető el ideiglenes megoldásként.
Az egyik - legvalószínűbbnek tartott - szerint az immár utolsó állami Bábolna céghez, a Nemzeti Ménesbirtok Kft.-hez kerülne az ötezer hektáros terület bérleti joga. Ez segítene a lótenyésztő vállalaton is: a Ménesbirtok vagyonkezelői jogát már többször is meghirdették, ám eddig ezek az eljárások eredménytelenek voltak. Ha viszont a használati jog valóban a lótenyésztéssel foglalkozó társaságnál landolna, akkor egy következő pályázaton az egyébként veszteségesen működő cég már vonzó portékává válhatna. Így két legyet üthetne egyszerre a MNV. Ezt a forgatókönyvet támasztja alá, hogy a MNV-ben zajló egyeztetésre a Ménesbirtok frissen kinevezett igazgatóját, Mezei Lászlót is "meghívták".
A történetben csupán egyetlen bökkenő akad. Mégpedig az, hogy a törvényi kötelezettségek miatt a föld megműveléséről gondoskodni kell, azaz nincs mese meg kell művelni. Ehhez azonban a Ménesbirtok Kft.-nek nincsenek meg az eszközei. Lapunknak nyilatkozók egybehangzóan úgy vélekedtek, amennyiben a Ménesbirtokot tenné szebbé a földterület, akkor vélhetően a megfelelő infrastruktúrával és forrással rendelkező IKR Zrt. művelhetné meg a területet - legalábbis addig, míg a lótenyésztő társaság új "gazdára" nem talál, azaz a szezon befejezéséig. Az IKR legalább a közelben van - mondták. Igaz: épp az IKR az, amely igencsak érdeklődik az ötezer hektáros Bábolna-birtok iránt, és így - ha csak időlegesen is, de - hozzájuthatna.
Egy másik változat szerint a "kényszerhasznosítás" a felszámolás alatt lévő Bábolna feladata maradna. Ez ellen szól, hogy ekkora területre szóló kényszerművelésre még nem volt példa az országban, s ennek komoly költségei vannak.
Mindkét megoldás csupán rövid távon rendezné a terület sorsát. Az MNV-nek azonban a hosszú távon is gondoskodnia kell a földről. (Az érvényben lévő földtörvény miatt a felszámolás során a földhasználati jog automatikusan visszaszáll az államra, vagyis az MNV Zrt.-re.) Erre az esetre is több forgatókönyv képzelhető el. A Vagyonkezelő további haszonbérletben is tarthatja a területet, amelyre cégek is pályázhatnak.
Szóba jöhet azonban az eladás is. Ebben az esetben az új tulajdonos csak egy, legalább 17 magángazdát tömörítő vevői közösség lehet - már amennyiben egyben értékesítik a földet -, hiszen a törvényi kötöttségek miatt magántulajdonban 300 hektárnál nagyobb terület nem lehet. Ha utóbbi változat mellett döntenek, akkor a Bábolna melletti hektáronkénti földárak alapján a Népszabadság számítása szerint a terület ára 2-3 milliárd forint között lenne. Más kérdés, hogy egy ekkora egybefüggő területet aligha csak átlagos földárak alapján áraznának be.
Bárhogy is alakul a föld sorsa, minden jel szerint valóban nagy lesz a verseny a területért. Az IKR Zrt. elnök-vezérigazgatója, Szaxon Attila lapunknak tegnap úgy nyilatkozott, hogy mindenképpen szeretnék termelésbe vonni Bábolna földjeit. Az viszont biztos, hogy a fejleményekre a legnagyobb hazai befektetői kör is figyel. Az OTP első embere, Csányi Sándor tegnap úgy tájékoztatta a Népszabadságot: eddig egyáltalán nem foglalkozott a kérdéssel, ám nem zárja ki annak lehetőségét, hogy rátekintsenek. Leisztinger Tamáshoz köthető Forrás Nyrt. vezérigazgatója Zeitvogel János kedden szintén megerősítette lapunknak, hogy ugyan az felszámolási eljárás nagyon az elején tart, ám ha a részletek ismertek lesznek, akkor megvizsgálják: érdemes-e a bábolnai földekre áldozni.
