A hágai Nemzetközi Törvényszéken kedden – Szlobodan Milosevics jugoszláv exelnök itteni halálának éppen második évfordulóján – megkezdődött eljárásban az 53 éves Gotovina két társával, Ivan Cermakkal és Mladen Markaccsal együtt ült a vádlottak padjára. Alan Tieger ügyész azt hozta fel ellenük: az 1995-ös Vihar hadműveletben, amely a horvátországi Krajinában a szerb kisebbség elűzésére irányult, egyenként is felelősek üldöztetésért, gyilkosságért és fosztogatásért – összesen 200 ezer szerbnek kellett elmenekülnie a térségből.

A hazájában továbbra is igen népszerű, francia útlevéllel is rendelkező Gotovinát, aki 2005-ben a Kanári-szigeteken akadt horogra, százötven rendbeli gyilkossággal vádolják. Mindhárom vádlott tagadta az ellene felhozott vádakat. A védelem érvei szerint Gotovina inkább dicséretet érdemelne, amiért szembeszegült a Milosevics-rezsimmel, s ezáltal is hozzájárult a boszniai és a horvátországi harcok befejezéséhez.

A 2001-ben megvádolt, négy évig rejtőzködő Gotovina ügye hosszasan hátráltatta, hogy Horvátország végül 2005 októberében megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. (Ezek menetét újabban egy, a szlovénokat felbőszítő különleges halászati övezet akadályozza, de a legújabb hírek szerint Zágráb kész a meghátrálásra. Csatlakozásukat ezzel együtt immár legkorábban 2011-12-re teszik Brüsszelben.) Több uniós tagország, elsődlegesen is a volt Jugoszlávia ügyében ítélkező törvényszéknek otthont adó Hollandia most Ratko Mladics tábornok kiadatását várja el Szerbiától, míg mások emlékeztetnek: Zágráb esetében Gotovina kiszolgáltatása a tárgyalások megkezdésének előfeltétele volt, Belgrád vonatkozásában viszont Mladicsé egy „külső védvonal”, a stabilizációs és társulási egyezmény aláírásáé, ami a kettős mérce gyanúját veti fel. 

(Brüsszeli tudósítónktól)