Ez itt Koszovó - tekintse meg infografikánkat>>>>

Pár héttel ezelőtt a körülmények olyanok voltak, hogy csak szerényebb állami ünneplést tarthattak, viszont a helyi albánok sok  százezer külföldről hazatért honfitársukkal együtt felszabadultan,  túláradó örömmel vigadtak. A kormány azonban már létrehozott egy  bizottságot, amely olyan impozáns ünnepen dolgozik, amelyen a  koszovóiak mellett részt vesznek azok a külföldi személyiségek is,  akik a legtöbbet tették az ország függetlenségének megszületéséért -  mondta az illegális harcosból, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg,  az UCK szóvivőjéből lett politikus.

Hogy erre az eseményre mikor kerül sor, azt még nem lehet tudni.  Valószínűleg az ország alkotmányának kihirdetése után, s talán azt  követően, hogy azoknak a többsége, akiktől erre számítunk, elismerte  Koszovót. Sokáig halogatni semmiképp sem akarjuk - jelentette ki  Krasniqi.

A törvényhozás elnöke, aki egyben Hashim Thaci miniszterelnök  Koszovói Demokrata Pártjának a főtitkára, úgy véli, hogy addig még  nagyon sok a tennivaló. Az ország működéséhez szükséges - jelentős  részükben a Koszovó függetlenségének alapját jelentő  Ahtisaari-tervből fakadó - törvények sokaságát kell meghozni. Gyors  ütemben folyik az alkotmányozás, és várhatóan május végére elkészül  az Ahtisaari-tervre és EU-szabványokra épülő koszovói alaptörvény  végleges tervezete.

A szimbolikusan is fontos állami attribútumok közül a zászló és  a címer már megszületett. Mindkettőnek az alapszíne középkék (a  címer felül domború, oldalt ívelt, lent csúcsban végződő  háromszögletű pajzs), s Koszovó alaprajza szerepel rajta  aranysárgán, fölötte pedig az országban élő jelentősebb  népcsoportokat (albánok, szerbek, bosnyákok, romák, törökök,  goranik) jelképező hat fehér, ötágú csillag. Hamarosan a himnuszról  is döntenek.

Arra a kérdésre, hogy alkotmányában az új ország milyen  államként határozza meg magát, Jakup Krasniqi azt felelte, hogy  Koszovó a benne élők állama lesz, olyan ország, amelyben a  kisebbségnek és a többségnek egyformák a jogai. A kisebbségek  jogainak védelmét szolgálta, hogy már az Ahtisaari-terv elkészítése  során is kikérték a véleményüket, konzultáltak velük, elmondhatták  igényeiket, kívánságaikat.

A parlamenti elnök szerint azonban eltérnek egymástól a lakosság  5,7 százalékát kitevő szerbek és a többi, a népesség 2,7 százalékát  jelentő kisebbségek igényei. A szerbek különösen nagy hangsúlyt  helyeznek a biztonságra, kulturális örökségük védelmére, az  egészségügyi ellátásra, a helyi önkormányzatok működésére. Más  kisebbségeknél a nyelvhasználat biztosítása, az oktatás és a  koszovói intézmények működtetésében való részvétel a legfontosabb.  Mindenhol, ahol a helyi lakosság több mint öt százalékát alkotják, a  nyelvük helyi szinten hivatalosnak számít. Szóban és írásban is  használhatják a hatóságokkal való érintkezés során, s az esetleges  tolmácsolási, fordítási költségek a hatóságokat terhelik. Országosan  az albán és a szerb a két hivatalos nyelv.

Krasniqi elismeri, hogy a szerbek integrálódására, a Koszovóval  mint állammal való megbékélésére minden bizonnyal még jó darabig  várni kell. Február 17. a függetlenség kikiáltásának a napja azonban  e tekintetben is kiemelkedően fontos dátum, egyfajta vízválasztó. A  szerbeknek végre be kell látniuk, hogy nem tehetnek mást,  alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez.

A fő akadály ebben Belgrád, amely az albánokkal szembeni  rendíthetetlen ellenállásra biztatja a Koszovóban élő szerbeket. Mi  mindent megteszünk a kommunikáció érdekében és azért, hogy  megértessük velük: ami az alkotmányban szerepel, az maradéktalanul  teljesülni fog. Minden jogukat tiszteletben tartjuk, s az ő érdekük  is, hogy részt vegyenek a koszovói intézmények munkájában.  Meggyőződésem, hogy azok a szerb alkalmazottak, akik kivonultak  belőlük (például a rendőrök), előbb-utóbb vissza fognak térni -  jelentette ki a pristinai parlament elnöke.

Jakup Krasniqi attól nem tart, hogy a szerbek párhuzamos  intézményeket építenek ki, mint tették azt majd húsz évvel ezelőtt a  koszovói albánok. Érvelése szerint ugyanis az ő intézményeik az  üldöztetés, a jogfosztottság hatására alakultak ki. Politikai  intézményeiket külföldön is elismerték, számoltak velük, lehetőségük  volt külföldi szervezetekkel, intézményekkel való kapcsolattartásra.  A Koszovóban maradt szerbeknek azonban nem kell üldözéstől  tartaniuk. Senki nem akarja kizárni őket az ország működtetéséből,  éppen ellenkezőleg, arra biztatják őket, hogy vegyenek részt minél  nagyobb számban a független Koszovó intézményeinek működtetésében.  Nincs tehát meg a párhuzamos intézmények létrehozásának kényszere, s  az albánok minden szerbnek kezet nyújtanak, segítséget ajánlanak - nyilatkozta az MTI-nek a pristinai parlament elnöke.

(MTI)