Fölszámolják a Bábolnát
Dicstelen véget ért az ország egykori ékköve, a Bábolna története. A vállalat tegnapi - a februári ülés folytatásának számító - közgyűlésén a legnagyobb tulajdonos, az állami vagyont kezelő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. képviselője kérte a grémiumot, hogy jelezze a bíróságnak a vállalat fizetésképtelenségét, és indítsa el a Bábolna Zrt. felszámolási folyamatát - tudtuk meg kisrészvényesektől. Forrásaink szerint erre a lépésre azért szánta el magát az MNV, mert nem látta biztosítottnak az eredményes működés feltételeit. Úgy tudjuk: a jelenleg már alig 180 főt foglalkoztató cég dolgozói képviseletének tegnap be is jelentették a felszámolásról szóló döntést és az eljárás elindítását.
Ezzel a társaság művelésében lévő mintegy ötezer hektáros állami földterületért hamarosan megindulhat a versenyfutás. Nagy befektetői csoportok csaphatnak össze a lényegében egyetlen komoly vagyonelemnek tekinthető földterületért - pontosabban a terület 2020-ig szóló haszonbérlet jogáért. A legnagyobb hazai mezőgazdasági cégek között számon tartott IKR Zrt. - a Bábolna korábbi leánycégének privatizált, majd igencsak továbbfejlesztett utóda - korábban jelezte: a magánosítási eljárásán mindenképpen szeretnének indulni. A Bábolna Zrt. ugyanis a vetőmagtermelés szempontjából számukra fontos földterületekkel rendelkezik. Ebben a kérdésben semmit sem változott a vállalat hozzáállása - közölték most. Lapunkhoz eljutott információk szerint Csányi Sándornak, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának cége is érdeklődik a földek iránt. Erre utal az is, hogy társaság környékén már feltűnt a számottevő mezőgazdasági és élelmiszer-ipari befektetésekkel rendelkező OTP-vezér társasága. Az egyébként szintén felszámolás alatt álló Bábolna Takarmányipari Kft. ingatlanjait - és a márkanevet - ugyanis az a Tendre Kft. használja, amelynek egyik tulajdonosa a Csányi Sándorhoz köthető Bonitás 2002 Kft., míg a másik a Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó Forrás Nyrt. Utóbbi vállalat részéről korábban a Népszabadságnak úgy nyilatkoztak, amennyiben a Bábolna befektetési lehetőségként "előkerül", akkor - mint minden befektetési lehetőség esetében - megvizsgálják érdemes-e erre áldozni.
A Bábolna nem túl irigylésre méltó helyzete már jó ideje ismert volt, mégis akadt olyan kisrészvényes nyilatkozó, akit meglepett az MNV döntése. Ezt azzal magyarázták, hogy egy korábbi kormánydöntés szerint privatizálták volna a Bábolna Zrt.-t, amellyel a cégnek esélyt adtak volna a túlélésre. A magánosítás megkezdéséhez azonban el kellett volna adni a vállalat két, még meglévő kerteskői és szendrői gazdaságát. (A kormánydöntés szerint kizárólag növénytermesztő cégként lehetett volna eladni a társaságot.) Az MNV felszámolásról szóló döntése azonban furcsa mód éppen akkor született meg, amikor a hosszú, csaknem kétéves próbálkozás után az egyiknek éppen új gazdája akadt. A tegnapi közgyűlésen ugyanis arról is döntöttek, hogy két gazdaságra közelmúltban kiírt pályázatok közül a kerteskőié eredményes. Ennek keretében a közgyűlés a vállalat vezetőit fel is hatalmazta, hogy az eszközvagyont értékesítse, a gazdasághoz tartozó földterület eladásáról pedig az MNV írja alá a végleges szerződést.
